25 régióban ezen felül általános bezárási kötelezettség lépett életbe abban az esetben, ha az ólban több mint 50 állat tartózkodik. Az 50 állatnál kevesebb állattal rendelkező gazdaságok mentesülnek az ólbezárás alól, feltéve, hogy a kacsákat és libákat külön tartják, valamint állataikat megvédik a vadon élő madarakkal való érintkezéstől.
Az osztrák baromfit csak az ólban vagy menedékhelyen lehet etetni. Nem szabad használni olyan tározók vizét, amelyekhez vad madarak is hozzáférnek. A kacsákat és libákat el kell különíteni a többi baromfitól.
Minden baromfitartó figyelmét felhívják a biobiztonsági intézkedések fokozott betartására, mint például az ólaruha használata, kézhigiénia és a rágcsálók elleni védekezés az ólakban.
Kötelező bejelentési kötelezettség vonatkozik az elhullott vízimadarakra. Az állatorvosoknak gondoskodniuk kell az elhullott állatok begyűjtéséről és vizsgálatáról. Az arra járóknak tilos megérinteniük az állatokat, és nem hagyhatják őket ott, ahol találták őket.
Évente tavasszal és ősszel egyre gyakrabban figyelnek meg madárinfluenza-járványokat Európában. A vírust könnyen továbbítják a háziasított baromfik között fertőzött vadon élő madarak vagy azok ürüléke útján. Nagyon fertőző. A házibaromfik esetében a betegség többnyire halálos kimenetelű.
Eddig Európában nem igazoltak madárinfluenza-fertőzést emberekben. Ritka esetben a fertőzött madarakkal való közvetlen, szoros kontaktus (például baromfitelepen dolgozók esetén) vezethet madárról emberre történt átvitelhez. A fertőzés influenzaszerű tüneteket okoz. A szakértők szerint azonban az élelmiszerek útján történő átvitel emberre kizárható.
A madárvonulás miatt ezen hetekben több vízimadár érkezik Hollandiába. Az északi országokban azonban nem jelentettek fokozott madárhullást. Európa más részein idén szeptember eleje óta viszonylag sok járványkitörésről érkeztek jelentések, elsősorban Magyarországon és Lengyelországban. Kitörések voltak Franciaországban és Olaszországban is.

