Trump azt állítja, hogy a múltbeli kereskedelmi megállapodások túlzottan a külföldi partnerek javára születtek. Az elnök elsősorban Kanadára, Mexikóra és az Európai Unióra mutat rá, mint olyan felekre, akik szerinte túl könnyen nyertek hozzáférést az amerikai piachoz. Ezt korrigálva magas behozatali vámokat akar bevezetni. Ezzel egyidejűleg az amerikai gyártók védelmét is szolgálja.
Elemzők ezt a protekcionizmus jelének, és esetleges emelkedő behozatali vámok jeleként értékelik. Ez a nemzetközi színtéren piaci zavarokhoz vezethet.
Trump már hosszabb ideje bírálja az általa „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak” nevezett jelenséget. Szerinte az Egyesült Államok rendszeresen olyan kereskedelmi egyezmények alá esik, amelyek túl nagy teret engednek a külföldi gyártóknak, hogy alacsony vámok mellett jelenjenek meg az amerikai piacon.
Az Európai Unió esetében Trump különösen az előírt kereskedelmi hiányt említi: az USA több terméket importál az EU-ból, mint amennyit exportra bocsát, és ezt szigorúbb intézkedésekkel kívánja korrigálni. A kritikusok megkérdőjelezik a magasabb vámok hatékonyságát. Úgy vélik, hogy végső soron a fogyasztók fizetik a számlát, mivel a vállalatok a megnövekedett behozatali költségeket beépítik az eladási árakba.
Ráadásul a protekcionizmus növekedése azt eredményezheti, hogy az Európai Unió és más kereskedelmi partnerek is megemelik behozatali vámjaikat vagy más megtorló intézkedéseket hoznak.
Az EU számára az amerikai behozatali vámok fenyegetése jelentős kihívást jelent. A belső piac erősen függ az exporttól, különösen olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. Más ágazatok, például a légi közlekedés, a high-tech és a gyógyszeripar szintén aggódnak.
Politikai szinten megosztottság van az EU-ban a megfelelő válasz tekintetében. Egyesek diplomáciai eszközökkel kívánják enyhíteni a feszültségeket, míg mások határozott visszavágást szorgalmaznak, például az amerikai termékek vámjainak emelésével. Együttesen az EU megmutathatná, hogy kész védelmezni belső piacát.
Az európai vezetők, köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnök, jelezték, hogy készek tárgyalásokat folytatni. Egyelőre nem világos, hogy Trump valóra váltja-e fenyegetéseit. Két hét múlva Brüsszelben EU-csúcstalálkozót tartanak kormányfők részvételével, két fontos napirendi ponttal: az orosz háború ukrajnai kezelésével és a kereskedelmi háború elkerülésével az amerikaiakkal.