A döntést az erős nyomás előzte meg a gazdák és a mezőgazdasági szektor részéről, akik azzal érveltek, hogy az új adó aláaknázza versenyképességüket a nemzetközi piacokon. Az új-zélandi mezőgazdaság az ország exportjának csaknem felét adja.
Új-Zéland lett volna a világ első országa, amely a klímaváltozás okozta károkat mezőgazdasági terület hektáronkénti CO2-adóval kívánta csökkenteni. Ezzel párhuzamosan Dánia is már évek óta dolgozik ezen, és legkésőbb ebben a hónapban dönt arról, bevezeti-e az ilyen adót.
Christopher Luxon új-zélandi miniszterelnök bejelentette, hogy a mezőgazdasági szektor mentesül a kibocsátási engedélyek kereskedelmének (ETS) rendszeréből. Az új-zélandi kormány adatai szerint a juhok, tehenek és más állatok által kibocsátott metán mintegy 42%-át teszi ki a bruttó kibocsátásnak.
Ennek helyett egy új munkacsoport alakul, amely az emissziók csökkentésére irányuló alternatív megközelítésekre fókuszál majd. Az Európai Unióban is dolgoznak azon, hogy nagyméretű mezőgazdasági vállalkozásokat vonjanak be az ETS rendszerébe.
A Labour ellenzéke erősen bírálta a döntést, és figyelmeztetett, hogy az végül káros lesz Új-Zéland nemzetközi hírnevére és gazdasági jövőjére. A Labour szerint Új-Zéland kockáztatja versenyelőnyének elvesztését azokban az értékesítési piacokon, ahol a felhasználók és a fogyasztók egyre inkább értékelik a fenntarthatóságot és a környezetbarát termelést.
Lehetséges, hogy most Dánia lesz az éllovas a mezőgazdasági terület hektáronkénti CO2-adójának bevezetésében. A dán kormányzati pártok egyetértenek abban, hogy ilyen adóra szükség van. A háromoldalú egyeztetés („tripartite”) a kormányzat, a vállalkozások és a társadalom részvételével ezen a hónapon hozza meg döntését, ez az eddigi tervek szerint folyik.