Radosław Sikorsky, a lengyel külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy Ukrajna a jelen évtized végén (2029-2030) vagy röviddel azután csatlakozhat az EU-hoz, feltéve, hogy az ország jelentős reformokat hajt végre és átveszi az európai jogszabályokat. Erről az EU és Kijev nemrég megkezdte a tárgyalásokat, amelyek során több változat is szóba jöhet.
Az Európai Unió szintén elkezdi felkészíteni magát a kereskedelmi és agrárpolitikai változásokra Ukrajna esetleges csatlakozásának fényében. Az országnak nemcsak meg kell felelnie az európai szabványoknak, hanem tovább kell erősítenie a belső mezőgazdasági termelést és exportot is, hogy jelentős szereplővé váljon az EU-n belül.
Sikorsky hangsúlyozza, hogy Ukrajna mindenképpen nagy szerepet fog játszani az uniós gazdaságban, és befolyással lesz az európai intézményekre is. Ugyanakkor a csatlakozás útja összetett, többek között a mezőgazdaságról és a közlekedésről szóló tárgyalásokkal.
Ukrajna részéről már utaltak arra a lehetőségre, hogy a csatlakozás hivatalos és gyors lehet, ugyanakkor a mezőgazdasági és élelmiszertermékek exportja esetében késleltetett, vagy fokozatos engedélyezést alkalmaznának. Egy ilyen lépcsőzetes engedélyezést már húsz évvel ezelőtt is alkalmaztak, amikor tíz korábbi keleti blokk-beli ország csatlakozott az EU-hoz.
Néhány mezőgazdaságilag orientált uniós ország, mint például Lengyelország, Magyarország és Csehország úgy véli, hogy előbb az összes részletet és minden apróbb körülményt ki kell tárgyalni, és ehhez kötnék a csatlakozást. Más agrárországok, mint Dánia, Franciaország és Hollandia még nem fogalmaztak meg konkrét álláspontot ebben a kérdésben.
A politikai kilátások mellett Ukrajna mezőgazdasági szektora kulcsfontosságú az ország és az egész EU számára is. A mezőgazdaság az ukrán GDP 17%-át adja, a mezőgazdasági termelés 70%-át exportálják. A jelenlegi háborús helyzet ellenére Ukrajna képes fenntartani, sőt bővíteni mezőgazdasági termelését és exportját.