Az új biztosok kiválasztása bonyolult folyamat lesz, amelyben Von der Leyennek egyensúlyt kell teremtenie a biztosok elosztásáról. Ez az egyensúly nemcsak a személyekre, hanem a konkrét portfóliók kiosztására és a különböző politikai pártok kiegyensúlyozott képviseletére is ki kell, hogy terjedjen.
Bár Von der Leyen a végső felelősséget viseli, az uniós tagállamok miniszterelnökei előzetesen jelentős informális befolyást gyakorolnak a portfóliók elosztására. Végül az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a javasolt biztosokat és a feladatmegosztást.
Von der Leyen egyik legnagyobb kihívása a nemek közötti egyensúly megteremtése a Bizottságban. 2019-ben sikerült először kiegyensúlyozott férfi-nő arányt elérnie, de ez most jóval nehezebbnek ígérkezik. Bár arra kérte a tagállamokat, hogy jelöljenek mind férfit, mind nőt, a legtöbb ország csak egy férfi jelöltet nyújtott be. Ez veszélyezteti a nemi egyensúlyt.
Azok az országok, amelyek a jelenlegi biztosukat új jelöltként indítják, nem kellett másodikat benyújtsanak. Ez tovább korlátozza a jelölt nők számát. Emellett néhány ország erős preferenciát fogalmazott meg bizonyos portfóliók iránt, különösen a gazdasági-pénzügyi szektorban, ami tovább bonyolítja a tárgyalásokat.
Egy másik kiemelt portfólió a mezőgazdaságé. Ezt hagyományosan kisebb uniós országnak szokták adni, és gyakran az egyik kevésbé vonzó posztnak tartják, de mégis kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós támogatások és szabályozások elosztásában.
Idén luxemburgi miniszterként Christophe Hansen, a centrum-jobboldali Európai Néppárt (EVP) tagja tűnik a legfőbb jelöltnek erre a pozícióra. Hansen az egyik kevés, aki nyíltan kifejezte érdeklődését a pozíció iránt, ami valószínű választássá teszi őt.