Különösen az Egyesült Államok szerepét érintő új kétségek generálnak az észak-atlanti szövetségen, a NATO-n belül új terveket. Emiatt felgyorsult a vita egy új európai védelmi struktúráról. A NATO-ból való esetleges kivonulásról szóló kijelentések nyomást gyakoroltak az európai országokra.
Alternatíva
Europa most új utakat keres, hogy Ukrajnát gyorsabban bevonják a közös védelembe. Fontos pont, hogy Ukrajna számára a NATO-tagság jelenleg nem megvalósítható. Egyben azt is elismerik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hosszadalmas és bonyolult folyamat.
Ezért olyan alternatívát keresnek, amely gyorsabban működhet. Ukrajnát az európai biztonság jövőjének alapvető részének tekintik, és közvetlenül be kell vonni a közös védelmi megállapodásokba.
Promotion
Londoni és oslói részvétel
Az EU-n kívüli más országokat is, mint például az Egyesült Királyság és Norvégia, emlegetik lehetséges résztvevőként. Ez szélesebb együttműködésre utal, amely túlmutat az Európai Unió jelenlegi határain.
Egy javasolt megoldás egy új megállapodás azok között az országok között, amelyek előrébb akarnak lépni a védelmi együttműködésben. Egy ilyen modell lehetővé tenné a gyorsabb döntéshozatalt és a katonai hatékonyabb együttműködést.
EU-hadsereg
A tervek szerint a meglévő európai megállapodások nem elégségesek egy erős és közös védelmi rendszer felépítéséhez. Egy új struktúra lehetővé tenné, hogy az országok egységesen lépjenek fel ahelyett, hogy különálló nemzeti hadseregek volna. Egyes EU-s politikusok már az EU-hadsereg létrehozásáról beszélnek.
Eközben Európában növekszik az igény a védelmi kiadások növelésére és a katonai iparban folytatott együttműködésre. Különböző kezdeményezések már mutatják, hogy több európai ország bővíteni szeretné védekezőképességét és jobban összehangolná azokat.
Kanada és Törökország
Szerepet játszik az is, hogy az EU-n kívüli országok, mint Kanada, érdeklődnek az európai védelmi projektekben való részvétel iránt. Ez további vitákat gerjeszt arról, hogy ki csatlakozhat az új együttműködési formákhoz, és ki nem.
Törökország, amely NATO-tag ugyan, de nem EU-tag, már jelezte, hogy részt szeretne venni ebben a kiterjesztett Európai Védelmi Unióban. Erről Kubilius azonban nem mondott részleteket.