A reform modernizálja a meglévő európai szabályozást, és tisztázza, hogy melyik ország felelős a társadalombiztosításért, ha a határmenti ingázók több országban is dolgoznak. A nemzeti szervezeteket arra kötelezik, hogy gyorsabban cseréljenek információkat a hibák, visszaélések és a járadékcsalás jobb felismerése érdekében. Emellett erősíteni kell az ún. levélcímes cégek mögötti konstrukciók elleni fellépést is.
Határmenti ingázók
Az egyik legfontosabb változás a határmenti ingázók helyzetét érinti. Eddig munkanélküli segélyt teljes állás elvesztése esetén általában az a ország fizette, ahol az alkalmazott lakott. Ezután sok esetben ez a felelősség áthelyeződik arra az országra, ahol az alkalmazott ténylegesen dolgozott. Akinek legalább 22 egymást követő héten a munkavégzés országában volt munkaviszonya vagy biztosított volt, a segélyt ebből az országból kapja. Ezáltal világosabbá válik a tagállamok közötti felelősségmegosztás.
Nincs halasztás
Luxemburg a tárgyalások során rendkívül hosszú átmeneti időszakot tudott kiharcolni. Ennek köszönhetően a luxemburgi hatóságok extra időt kapnak az adminisztratív eljárások, IT-rendszerek és az adatok cseréjének a szomszédos országokkal történő átdolgozására.
Promotion
A szakszervezetek előrelépésként üdvözlik a reformot. Hangsúlyozzák, hogy a munkanélküliség nem csupán anyagi kérdés. Szerintük kiemelt figyelmet érdemel az új munkahelyhez segítés, a képzéshez való hozzáférés, a társadalombiztosítás, a családsegítés és a jogvédelem is. Az átmeneti időszakot ezért nem szabad felhasználni a szükséges előkészületek késleltetésére.
Előzetes bejelentés
A kiküldött munkavállalók esetében szigorítják a feltételeket. A munkavállalóknak ezentúl legalább három hónapig tagjai kell legyenek az otthoni országuk társadalombiztosítási rendszerének, mielőtt átmenetileg egy másik EU-országban dolgozhatnának. Ezen felül kötelező előzetes bejelentési rendszert vezetnek be, korlátozott kivételekkel nagyon rövid megbízások esetén.