Jacob-Aarup Andersen, a Carlsberg vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy egyre több mezőgazdasági alapanyag-szállító, mint az árpa és a komló esetében, fenntartható és regeneratív mezőgazdasági módszerekre tér át. „Ha a dán gazdák nem követik ezt a trendet, kénytelenek leszünk az alapanyagokat máshol beszerezni, ami negatív hatással lehet a helyi mezőgazdasági szektorra.”
Konkrétan a Carlsberg már eldöntötte, hogy 2030-ra az alapanyagaik 30 százaléka regeneratív gazdálkodásból származik majd. 2040-re ennek 100 százaléknak kell lennie. A vezérigazgató utalt rá, hogy a dán gazdálkodók nem járulnak hozzá eléggé a zöld kezdeményezésekhez. Ezek a kijelentések felháborodást váltottak ki a mezőgazdasági szervezetek körében, amelyek azzal vádolják a sörgyárat, hogy csupán a saját profitját tartja szem előtt, és áthárítja a felelősséget a gazdákra.
Ez a vita egybeesik az agrárszektor azon törekvéseivel, amelyek a fenntarthatóság előmozdítását célozzák. Ennek példája a DLG-csoport, amely aktívan törekszik a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztésére.
A DLG-csoport nemrég bejelentette, hogy megkötötték az első szerződéseket gazdákkal ilyen regeneratív mezőgazdasági projektekre. Kezdetben 100 hektár sörárpa termesztéséről van szó, amelyet a regeneratív elvek szerint művelnek, mint a minimális talajművelés, rovarirtók mellőzése és a kereskedelmi műtrágyák csökkentett használata.
A DLG szerint ezek a fejlemények élesen ellentétben állnak a Carlsberg vezérigazgatójának kritikáival, amelyeket sok gazda túl egyoldalúnak tart. A Carlsberg vezetőjének aggodalma ráadásul egy olyan időszakban fogalmazódott meg, amikor a dán mezőgazdasági ágazat anyagilag nehéz helyzetben van. Tavaly az ágazat jelentősen kevesebb bevételt termelt. A legfrissebb adatok szerint 8 százalékkal csökkent a dán mezőgazdaság árbevétele.