A francia parlament elfogadta a Nemzeti Klímatörvényt, amelynek célja az utazás, a lakhatás, a mezőgazdaság és az ipar tisztábbá és energiahatékonyabbá tétele. Azonban a környezetvédő aktivisták szerint ez a klímatörvény messze nem elégséges a CO2-kibocsátás jelentős csökkentéséhez.
Emmanuel Macron elnök törvénye szinte az egész gazdaságra hatással van, beleértve a mezőgazdaságot, valamint történelmi épületeket, illetve a repülő- és autóipart is. Az ágazatoknak két év áll rendelkezésükre kibocsátásuk csökkentésére; ezután büntetőrendszer fenyeget. Ez vonatkozik a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt vegyszerekre is.
A Szenátusban és a Parlamentben, valamint a sok francia regionális agrárérdekképviselet és környezetvédelmi szervezet között fennálló nézeteltérések az elmúlt hónapokban számos enyhítést és kompromisszumot eredményeztek. A kritikusok Macron-t azzal vádolják, hogy bár az EU-ban elfogadja a szigorú klímatörvényeket, saját országában enged a tiltakozásoknak és kritikáknak. Jövőre elnökválasztás lesz, és Macron újraválasztására törekszik.
Támogatás lesz a tisztább autók vásárlásának ösztönzésére, valamint a legszennyezőbb járművek fokozatos kivonására. Szintén támogatást kapnak az energiafaló lakó- és egyéb épületek felújítására, emellett tilos lesz a rövid belföldi légijáratok üzemeltetése olyan útvonalakon, amelyeket vonattal is le lehet fedni.
Macron által összehívott 150 állampolgárból álló testület hónapokon át dolgozott ajánlásokon a klímatörvényhez, de a kritikusok szerint az elnök gyengítette javaslataikat. Egy ilyen állampolgári testület létrehozása Macron válasza volt a „sárga mellényesek” dühös és erőszakos tüntetéseire.
Macron a múlt héten támogatta az Európai Unió tervét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 1990-es szinthez képest. A francia bejelentések kapcsolódnak az uniós szint legfrissebb fejleményeihez.
Június végén a tárgyalók előzetes megállapodásra jutottak a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőbeni reformjáról, amelynek célja a szektor környezetkímélőbbé és fenntarthatóbbá tétele.
Az európai "a termelőtől a tányérig" stratégia többek között a vegyszerek használatának csökkentését, az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelmet, a biogazdálkodás fejlesztését, az állatjólét előmozdítását és az élelmiszerpazarlás elleni fellépést tűzte ki célul.