A holland mezőgazdasági tanács Tokióban egy szimpózium során, amelyet a japán mezőgazdasági intézet, a NARO szervezett, a holland–japán együttműködés pártolását sürgette a világméretű metánkibocsátás csökkentése érdekében.
Denise Lutz mezőgazdasági tanácsos október elején volt az egyik vendégelőadó egy digitális szimpóziumon, amelyet a WUR japán megfelelője, a NARO rendezett. A szimpózium több mint 500 résztvevő figyelmét keltette fel, akik a japán üzleti szférából, kutatóintézetekből és kormányzati szervekből érkeztek.
A szimpóziumon bemutattak többek között egy japán kutatást a metáncsökkentésről, amely „jó kiindulópont lehet országaink közötti közös csereprogramokhoz”.
A szimpózium áttekintést nyújtott a Japánban zajló kutatások minden típusáról, az etetési mintázatok módosításától és a metánt csökkentő takarmány-adalékanyagok fejlesztésétől a kevés metánt kibocsátó szarvasmarhák tenyésztéséig, végül pedig az okospillek alapú személyre szabott takarmányrendszerek fejlesztéséig.
Az új technikák és technológiák fejlesztéséhez a holland mezőgazdasági diplomata szerint elengedhetetlen a köz- és magánszféra partnerségének kialakítása és a nemzetközi együttműködés. A szakértelem összevonásával jelentős innovációk gyorsíthatók fel, mondta. Megállapította, hogy Japán, akárcsak Hollandia, ösztönzi ezen a területen a kutatásokat.
Utalt többek között a DSM által fejlesztett takarmány-adalékanyagra, amely csökkenti az kérődzők metánkibocsátását. Az adalékanyagot a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet tejtermelő campusán tesztelte egy, a holland tejiparban érintett felekből álló konzorcium. A DSM termékét jelenleg Bovaer kereskedelmi néven hozzák forgalomba.
Ezen túl Lutz kitért a nemrégiben bemutatott új DSM-szolgáltatásra, a Sustell-re, amellyel a gazdák mérhetik fenntarthatósági teljesítményüket.
Egy héttel később Lutz a holland képviseletében volt vendég az Agri Week-en Tokióban. Ez a vezető japán mezőgazdasági technológiai szakkiállítás mindenféle mezőgazdasági eszközt, anyagot, technológiát és szolgáltatást felölelt. Itt nagy figyelmet kapott a következő generációs mezőgazdasághoz kapcsolódó okostechonlógiák, mint például az üzemrendszerek és a mesterséges intelligencia/IT-megoldások.
Japánban nagy az érdeklődés a precíziós/okostechnológiák iránt, mivel az ország súlyos munkaerőhiánnyal küzd a mezőgazdaságban. A japán gazdák átlagéletkora közel 68 év. A gazdák majdnem háromnegyede 65 éves vagy idősebb. A munkaerő-megtakarító technológiákat megoldásnak tekintik a termelékenység fenntartására.
A holland világítástechnikai szakértő, a CCS, többféle Philips GreenPower LED-növényvilágító lámpát mutatott be növénytermesztéshez és üvegházgazdálkodáshoz. A „fény” az egyik legfontosabb tényező a növények növekedésében. Ha a fény hullámhossza és/vagy intenzitása változik, a növény alakja és/vagy tápanyagtartalma módosul.