Egy LNV minisztériumi élelmiszerügyi tisztviselő Amszterdamban úgy véli, hogy a holland mezőgazdasági tanácsosok a külföldi nagykövetségeken szerepet játszhatnak a nemzeti párbeszédek szervezésében az új fenntartható élelmiszer-struktúrákról.
Az élelmiszerhelyzetről a világon a jövő héten New Yorkban egy nagy ENSZ-miniszteri konferenciát rendeznek. Hollandiát Sigrid Kaag miniszter (Külügyek és Fejlesztési Együttműködés) képviseli. Emiatt a Prinsenjacht után nem tud részt venni az Általános Megbeszéléseken.
A new yorki találkozót számos előkészítő tevékenység előzte meg, például egy korábbi római konferencia. Sok országban nemzeti párbeszédeket folytattak annak érdekében, hogy tisztázzák, mi hiányzik saját országuk élelmiszer-rendszeréből, és milyen megoldásokra van szükség.
Ilyen párbeszéd zajlott Hollandiában is. Szövetségek alakultak vállalatok, tudományos intézmények és társadalmi szervezetek között, például az élelmiszerláncok veszteségeinek csökkentése érdekében.
Marcel van Nijnatten, az LNV élelmiszerbiztonsági koordinátora szerint az ENSZ-konferencia kulcsfontosságú. A világ éhezése növekszik, az éghajlat változik, és a növényeket és állatokat egyre inkább kihalással fenyegetik. Szerinte nagyok az elvárások. Hivatalos jegyzetek szerint a csúcstalálkozó az élelmiszer-transzformáción keresztül közelebb viheti az ENSZ évezredes célok elérését.
Holland részről három minisztérium vesz részt a csúcs előkészítésében: az LNV, a Külügyek, illetve az Egészségügy, Jólét és Sport minisztériuma. Van Nijnatten rámutat, hogy Hollandia jelentős élelmiszer-exportőr és -importőr, és sok tudással rendelkezik a termelésről és fogyasztásról. „Felelősnek érezzük magunkat, és más szereplőkkel együttműködve sikeres rendszerváltozásokat akarunk keresni” – mondta a múlt héten az Agroberichtenbuitenlanddal folytatott interjújában.
Felidézte, hogy az országok közötti különbségek nagyon nagyok, ezért a megoldásoknak is eltérőnek kell lenniük. „De egy dolog biztos, széles koalíciókra van szükség, hogy az élelmiszer-rendszer jövőállóvá váljon. A segély csak átmeneti megoldás, rendszerváltozásra van szükség.”
Van Nijnatten szerint Hollandia nemzetközi szerepet is vállalhat, például az élelmiszerláncok hatékonyabb működtetése terén, nagyobb terméshozammal, kevesebb víz- és vegyszerek használatával. Hollandia ebben vezető, de hogyan oszthatjuk meg tudásunkat és szakértelmünket a fejlődő országok gazdáival, élelmiszer-feldolgozóival és kormányaival?
Számos ország már nemzeti párbeszédek révén kidolgozta saját FSS-lépésterveit. Ezek tartalmazzák, milyen rendszerváltozások szükségesek. Ebben a mezőgazdasági tanácsosoknak minden országban szerepük lehet, mondja Van Nijnatten. „A mezőgazdasági tanácsosok széles hálózattal rendelkeznek, mind azon az országon, ahol működnek, mind Hollandiában. Fel tudják térképezni, milyen támogatás szükséges, és mely holland szereplők kínálnak ehhez megoldásokat.”