A vezető szakértőkből álló munkacsoport múlt héten konkrétabb kidolgozással állt elő már korábban bemutatott javaslatairól, ezúttal azok finanszírozására vonatkozó ajánlással együtt. Az immár megszűnt német „jelzőlámpa-koalíció” – amely az SPD-ből, a Zöldekből és az FDP-ből állt – anyagi alapokon nyugvó tervet kért, miután a koalíción belül nem tudtak megállapodni a fedezet megteremtésében.
A ZKL-bizottság átfogó finanszírozási átcsoportosítás mellett szól. Az úgynevezett Borchert2-bizottság javasolja, hogy több milliárd euróval támogassák az állattenyésztés megújítását, különösen a tej- és sertéstartó telepek felújítását. Csak nagyobb és tágasabb istállókkal érhető el az állatjóllét javítására irányuló politika.
Eddig a német politikai pártok eltérő véleményen voltak abban, hogy az agrárvállalkozóknak mekkora részt kell fizetniük, illetve mekkora állami hozzájárulásnak kell lennie. Emellett kérdés volt, hogy ezt az állami támogatást jövedelemadó emelésével (= mindenki fizet), új „húsadóval” (=csak a húsfogyasztók fizetnek), vagy az élelmiszerek forgalmi adójának emelésével (=a sokat fogyasztók fizetnek többet) kell-e fedezni.
A ZKL-bizottság most a forgalmi adó élelmiszerekre vonatkozó fokozatos emelését javasolja, mint a leglogikusabb plusz bevételi forrást a szövetségi támogatáshoz az agrárátmenethez. Más finanszírozási forrásokkal való kombinációt nem zár ki.
A mezőgazdasági képviselők elégedettek azzal, hogy a ZKL-bizottság szakértői ismét széles körben támogatott ajánlásra jutottak. A DBV alelnöke, Dr. Holger Hennies jelentős fordulatot érzékel sok gazdánál: „Már nem vagyunk az ellentétes üzemmódban, most együtt több megbízhatóságot akarunk.”
Eddig a mezőgazdasági politika szintjén feladat- és hatáskör megosztás van a berlini szövetségi kormány és a tizenhat német tartományi kormány között. Ezek a tartományi kormányok politikai összetételükben eltérők. Ennek is köszönhető, hogy Németországban a mezőgazdasági politika lassan és nehezen alakul ki.
A Bauernverband alelnöke szerepet szán a szövetségi kormánynak az agrárátmenet végrehajtásában: nemcsak szabályokat kell alkotniuk, hanem konkrétan foglalkozniuk is kell ezzel a kérdéssel – mondta. A ZKL-bizottság azt javasolja, hogy ezt a feladatelosztást Berlin és a tartományok között újra megvizsgálják.
A DBV vezetője, Hennies az árbevételi adó emelését megfelelő módszernek tartja a jólléti állatvédelmi források újraelosztására. Figyelmeztet azonban arra, hogy először módosítani kell az építési szabályokat: a gazdák és állattenyésztők tudják, mire számíthatnak esetleges új építési vagy bővítési terveikkel. „A vállalkozásoknak tervezési biztonságra van szükségük a beruházásaikhoz.”
A német Természetvédelmi Szövetség a ZKL-szakértők új egyetértését fontos jelzésnek tartja: a NABU szerint ez azt mutatja, hogy „még a legutóbbi hónapok érzelmi mezőgazdasági vitái után is lehetségesek a nézeteltérések leküzdése”.
A ZKL-bizottság még inkább hangsúlyozza, mint a 2021-es korábbi ajánlásban, hogy csatlakozni kell az európai jogszabályokhoz, mind a közös agrárpolitikához, mind a Klíma- és Környezetvédelmi Szabályokhoz a Zöld Megállapodásból. Az új uniós szabályokat a modern vállalatvezetésről szintén be kell vonni az új német politikába.
A politikai reakciók a zárójelentésre eltérőek. Cem Özdemir agrárminiszter (Zöldek) dicsérte a Jövőbizottságot mint „fontos fórumot a méltányos érdekérvényesítéshez”, de azt is elismerte, hogy „szívesebben léptem volna meg több konkrét lépést, mint amennyire az előző kormányzati összetételben lehetőség volt”. A alsó-szászországi mezőgazdasági miniszter, Miriam Staudte (Zöldek) főleg a ZKL-javaslatokat emelte ki a műtrágya-törvény radikális reformjára vonatkozóan.
A liberális FDP-politikusok leginkább megerősítésként tekintenek a javaslatokra saját piacgazdasági megközelítésükhöz. Az FDP-sek ismét elutasítják azt a gyakorlatot, hogy „a kis léptékű szabályozásokat támogatásokkal kell kompenzálni”, ahogy azt a CDU agrárminiszterei hosszú ideig a gazdákkal próbálták tenni.
Az SPD ismert arról, hogy szívesebben fizetné kormányzati forrásokból (jövedelemadóból) az agrár-támogatásokat, míg a Zöldek inkább célzott adókat szeretnének, például húsadót vagy magasabb forgalmi adót az élelmiszerekre.
A következő választási kampányban döntő lehet a CDU/CSU álláspontja: ez az ellenzéki párt magas a közvélemény-kutatásokban, és szinte biztosan bekerül egy új német koalíciós kormányba február 23-a után. Pártvezetőjük, Friedrich Mertz még nem fejezte ki preferenciáját arra vonatkozóan, hogy az egymilliárdos támogatásra honnan jöjjön a pénz.