A bírósági ítélet hangsúlyozza a további talajvíz-védelem szükségességét, és megerősíti, hogy az agrárszektornak szigorúan be kell tartania a környezetvédelmi előírásokat. Éppen a múlt héten az Európai Unió világossá tette, hogy szigorúbban lép fel a talaj- és ivóvíz nitrát-szennyezése ellen. Brüsszel múlt héten kötelezettségszegési eljárásokat indított Írország, Flandria és Ausztria ellen ezzel kapcsolatban.
A német trágyatörvény évek óta élénk vitákat vált ki, nemcsak a természet- és környezetvédők, valamint az agrárszervezetek között, hanem a politikai pártok, valamint a szövetségi kormány és Németország tizenhat tagállama között is. Ennek a patthelyzetnek a következtében a nitrát-szennyezés elleni harc évtizedeken át szinte megrekedt. Csak miután az Európai Unió végül milliós bírságok kiszabását helyezte kilátásba, változás indult el.
A legfelsőbb bíróság most kimondta, hogy nemcsak a jelenlegi „vörös területeket” kell fenntartani, de a trágyázási szabályokat is szigorítani kell a vízminőség hatékony védelme érdekében. Erre vonatkozó javaslatokat már benyújtott a német centrum-baloldali koalíció. Hamarosan a gazdáknak mérniük és nyilvántartaniuk kell trágyázási tevékenységüket, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy káros anyagok minél kevésbé kerüljenek a környezetbe.
Cem Özdemir, a Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) minisztere nehéz feladat előtt áll. A javasolt szigorításokra erős ellenállás nehezedik számos német tartomány és agrárszervezet részéről. A kritikák főként a gazdasági hatásra és a szigorúbb szabályok betarthatóságára irányulnak a gazdaságok számára.
Özdemir most fontolóra veszi, hogy néhány hónappal elhalassza az új trágyaszabályokat, valószínűleg a szeptemberi tartományi választások miatt. Három, erős agrárhagyományokkal rendelkező tartomány akkor szavazatokat ad le, és a téma politikailag rendkívül érzékeny.
A halasztás lehetőséget teremt további tárgyalásokra és a szabályok módosítására, hogy szélesebb körű támogatottságot lehessen elérni a közvetítő bizottságban. Ebben a testületben a tartományok és a szövetségi kormány képviselői törekednek kompromisszumra jutni. Ez a folyamat összetett és időigényes, de elengedhetetlen a fenntartható megoldás megtalálásához.