Az Egyesült Államok mezőgazdasági területein tapasztalt méhhiány korlátozza bizonyos növényfajták növekedését, derül ki egy új amerikai tanulmányból. A kutatás szerint a beporzók visszaszorulása súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonságra nézve.
A vadméhek fajai, például a poszméhek, a virágzó élőhelyek eltűnése, a rovarirtószerek használata, valamint egyre inkább az éghajlatváltozás miatt szenvednek. A vizsgált hét növényfajból öt esetében bizonyítékot találtak arra, hogy a méhhiány gátolja a növények növekedését. Az Egyesült Államokból, Kanadából és Svédországból származó tudósok összesen 131 parcellán vizsgálták a méhaktivitást és a terméshozamot.
„Azok a növények, amelyek több méhet kaptak, jelentősen nagyobb terméshozamot produkáltak” – mondta Rachael Winfree, a Rutgers Egyetem ökológusa, az erről szóló, a Royal Society által publikált tanulmány egyik vezető szerzője. „Meglátásom szerint meglepő volt, hogy ilyen mértékben korlátozott a növekedés” – nyilatkozta a brit Guardian újságnak.
A kutatók felfedezték, hogy a vadon élő őshonos méhek meglepően nagy arányban járultak hozzá a beporzáshoz, annak ellenére, hogy nagyrészt nélkülözték a támogató növényzetet. A vadméhek gyakran hatékonyabb beporzók, mint a háziméhek, ám a kutatások azt mutatják, hogy számos faj erőteljes visszaesést mutat. A foltos poszméh volt az első méhfaj az USA-ban, amely három éve felkerült a veszélyeztetett fajok listájára, miután az elmúlt két évtizedben 87%-os hanyatlást szenvedett el.
Az Egyesült Államok egyes mezőgazdasági ágazatokban vezető szerepet tölt be olyan világtrendekben, amelyek később máshol is megjelennek, mint például az intenzifikáció, a nagymértékű rovarirtószer-használat és a monokultúrás táblák kialakítása. Ezt részben a méhpopulációk eltűnésének okaként tartják számon, amely létfontosságú a növények beporzásában.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az elmúlt 50 év során a rovarokra és más beporzókra épülő terméshozam 300%-kal nőtt. A beporzás hiánya miatt bizonyos zöldségek és gyümölcsök ritkábbá és drágábbá válhatnak, ami táplálkozási hiányokhoz vezethet. Az alapvető élelmiszerek, mint a rizs, búza és kukorica azonban nem érintettek, mivel szélbeporzású növények.
„A háziméh-kolóniák gyengébbek, mint korábban, és valószínűleg a vadméhek száma is csökken” – mondja a FAO. „A mezőgazdaság intenzívebbé válik, és kevesebb a méh, így előbb-utóbb a beporzás korlátozott lesz. Még ha a háziméhek egészségesek is lennének, kockázatos ennyire egyetlen méhfajra támaszkodni. Előrejelezhető, hogy a paraziták éppen arra az egy fajtára fognak koncentrálni, amely ezekben a monokultúrás táblákon él.”