Dánia már tíz év alatt 70 százalékkal csökkentené a légszennyezést, és harminc év múlva teljesen klímasemleges akar lenni. A dán szociáldemokrata kisebbségi kormány és hét ellenzéki párt új irányvonalát egy törvényjavaslatban rögzítették. Ezt Koppenhágában és a madridi ENSZ-klímacsúcson, a COP25-ön hozták nyilvánosságra.
A klímasemlegesség eléréséhez Dánia 2030-ra 70 százalékkal kívánja csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Megállapodás született arról is, hogy a törvény a következő kormányokra is kötelező érvényű legyen. Ezzel Dánia a Hollandia példáját követi, amely még az idén fogadott el a parlamentben klímatörvényt.
Februárban a dán parlamentnek még szavaznia kell a törvényről, de úgy tűnik, többséget szereznek majd. A kisebbségi kormány és még hét párt támogatni fogja a megállapodást. Együtt 167 mandátumuk van a 179-ből a parlamentben.
Dan Jørgensen környezetvédelmi és energiaügyi miniszter a törvényt „fordulópontnak a klímaváltozás elleni küzdelemben” nevezte.
A madridi klímacsúcson Belgium tegnap nem túl irigyelt díjat kapott: az országot választották a „Nap fosszilisének”. Ez egy olyan díj, melyet a világméretű környezetvédelmi csoportok hálózata naponta odaítél a konferencia idején azon országnak, „amely a legtöbbet tett azért, hogy gátolja a klímaegyeztetések előrehaladását”.
A „Nap fosszilisét” először a 1999-es bonni (Németország) klímacsúcson adták át. Belgium (harmadik díjként) azért kapta, mert a zsűri szerint, mint „Európa fővárosa”, szinte minden klímacélját elmulasztja.
Bosznia, Szlovénia és Ausztrália is díjazásban részesült Madridban. Bosznia és Szlovénia az első díjat kapták, mivel a két ország továbbra is Boszniából importál szénnel.
Ausztrália a második díjat kapta, mert gazdag országként ugyanannyit fizet a klímaváltozás elleni küzdelemért, mint Tuvalu, Kelet-Timor és Banglades.