Jeppe Bruus "háromoldalú miniszterré" történő kinevezése hangsúlyozza a dán kormány elkötelezettségét a Klímaegyezmény sikeres végrehajtása iránt. Bruus ismert határozott hozzáállásáról és összetett szakpolitikai ügyekben szerzett tapasztalatáról. Az új „háromoldalú ultraszuperminiszter" ezzel a többi miniszter fölé kerül, mintegy az Európai Bizottság klímaügyi biztosához hasonlóan.
A Klímaegyezmény a dán kormány és különböző érdekelt felek közötti intenzív tárgyalások eredménye. A terv intézkedések sorát tartalmazza, amelyek célja a mezőgazdaság és állattenyésztés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ezek az ágazatok ugyanis jelentős mértékben hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához.
Ezen túlmenően a mezőgazdasági ágazatnak átalakuláson kell átesnie a fenntarthatóbb gyakorlatok felé. A dán parlamentnek az ősz folyamán még jóvá kell hagynia a tervet.
Az egyik legfigyelemreméltóbb intézkedés a mezőgazdasági vállalkozások számára bevezetendő új szén-dioxid-adó. Ez az adó ösztönözni kívánja a cégeket kibocsátásuk csökkentésére és zöldebb technológiákba, gyakorlatokba való befektetésre.
Emellett az egyezmény előirányozza a tejtermelő és állattenyésztési szektor esetleges zsugorítását. Ez azt jelentheti, hogy egyes gazdaságokat arra kényszerítenek, hogy korlátozzák vagy akár megszüntessék tevékenységüket, attól függően, milyen hatással vannak a környezetre. Ez a tervrészlet azonban még vita tárgyát képezi.
A Klímaegyezmény másik fontos eleme, hogy a jelenlegi mezőgazdasági területek egy részét erdőkké és természetvédelmi területté alakítsák át. Az elkövetkező évtizedekben jelentős földterületeket fognak fákkal betelepíteni, ami nemcsak a szén-dioxid megkötéséhez járul hozzá, hanem a biodiverzitás és természetvédelem szempontjából is fontos.
A Bruus kinevezésére és az új minisztérium létrehozására adott reakciók vegyesek. Egyes elemzők és érdekelt felek optimisták, és ezt fontos lépésnek tartják egy zöldebb jövő felé. Mások, főként a mezőgazdasági ágazatból érkezve, aggodalmukat fejezik ki a javasolt intézkedések, például a szén-dioxid-adó és az állattenyésztés korlátozása gazdasági hatásai miatt. Attól tartanak, hogy a terhek főként a gazdák vállára nehezednek, ami feszültségekhez vezethet a különböző érdekcsoportok között.