Világszerte az elmúlt húsz évben majdnem harmadával nőtt az aszályok mértéke. Mind az aszályos időszakok száma, mind azok hossza 29 százalékkal emelkedett 2000 óta.
Ez körülbelül 124 milliárd dolláros károkat okozott, derül ki az Egyesült Nemzetek új aszályjelentéséből.
A jelentést szerdán mutatták be az elefántcsontparti Abidjanban megrendezett 15. Világtalaj-konferencián, Nyugat-Afrikában. „A föld kiszárad, a termékeny talaj porrá válik” – figyelmeztetett Ibrahim Thiaw, a Talajvédelmi Nemzetközi Egyezmény (UNCCD) főtitkára. Szerinte az aszályok a fenntartható fejlődés egyik legnagyobb fenyegetését jelentik.
Amíg a vízhiány, a termékeny talaj elvesztése és a tartós aszály eddig főként a fejlődő országokat érintette, most egyre több régiót sújt az aszály. Az ENSZ az európai aszály fokozódását „riasztásnak az európaiak számára” nevezi.
Hollandia jelenleg az egyik legszárazabb tavaszt éli meg az adatok szerint, amelyeket az KNMI szolgáltatott. A következő két hétben továbbra is meleg marad az időjárás, ami jelentős hatással van a mezőgazdaságra és a természetre. Különböző intézkedéseket már több helyen bevezettek.
Például Brabant tartományban tilos csatornákból és patakokból vizet szivattyúzni, és a Veluwemeer tóba extra vizet engednek a Markermeer-tóból, hogy megakadályozzák a vízszint túl magas csökkenését.
Az ENSZ szerint idén körülbelül 160 millió gyermek van kitéve súlyos és tartós aszálynak, és több mint 2,3 milliárd ember világszerte nem jut elegendő vízhez. Becslések szerint húsz év múlva a világ gyermekeinek egynegyede szembesülhet vízhiánnyal.