Ma harminc éve, 1992. április 5-én kezdődött Szarajevó ostroma. A boszniai főváros körülbelül négy évig tartó ostroma több mint 12 000 polgári áldozatot követelt. A városért folytatott harc a már egy évvel korábban elkezdődött jugoszláv polgárháború véres része volt.
A Jugoszlávia felbomlásának következtében a boszniai kormány 1992. február 29-én népszavazást tartott a függetlenségről. A boszniai horvátok és túlnyomórészt muszlim bosnyákok az elszakadást támogatták, és többséget szereztek. A boszniai szerbek azonban bojkottálták a népszavazást, saját köztársaságot, a Republika Srpskát alapították, amelyet a Jugoszláv Néphadsereg és Slobodan Milošević Szerbiája támogatott.
Néhány nappal a népszavazás jóváhagyása után Milošević és Mladic csapatai bekerítették a boszniai fővárost, és megkezdődött a végül közel négy évig tartó ostrom. Ez többek között aknagránát-támadásokat jelentett polgári célpontok ellen, valamint mesterlövészeket, akik véletlenszerűen lőttek le városlakókat.
Promotion
Már a népszavazás előtti évben zavargások törtek ki a boszniai horvátok és bosnyákok, illetve a boszniai szerbek között. 1991 októberében a későbbi elnök, Radovan Karadžić azt mondta: „Néhány nap múlva Szarajevó már nem létezik, és 500 000 halott lesz.”
Azokban a falvakban és városokban, amelyek a szerbek kezére kerültek, nagymértékű etnikai tisztogatások zajlottak le. Minden nem szerb házat felgyújtottak, majd a lakókat megölték vagy koncentrációs táborba zárták. Az ENSZ békefenntartó egységei szűk mandátumuk és a nemzetközi közösség katonai beavatkozástól való vonakodása miatt nagyrészt tehetetlenek voltak.
Csak Srebrenica 1995-ös eleste után, július 11-én történt változás. Augusztus 30-án a NATO megkezdte a szerb csapatok elleni légicsapásokat, és kevesebb mint két hónappal később a konfliktus véget ért, és megkezdődtek a Daytoni béketárgyalások.
A boszniai háború áldozatainak számát általában 100 000 és 110 000 közé teszik. Emellett további 2,2 millió ember menekült el a harcok elől, így a boszniai háború – addig – a második világháború óta a legsúlyosabb európai konfliktus volt. (Most már 5 millió ukrán menekült el!)
Csak Szarajevó ostroma során 8 000 katona és több mint 12 000 polgári személy vesztette életét. Az ostrom összesen 3 évig és 9 hónapig tartott, ez háromszor hosszabb volt, mint a sztálingrádi ostrom. Ez így a modern történelem leghosszabb fővárosi ostroma.