Nem lesz könnyű elérni az európai Green Deal célkitűzéseit, ha a jelenlegi szigorú európai szabályozás a CRISPR-Cas-hoz hasonló új nemesítési technológiák engedélyezésével szemben fennmarad.
Ezt állítják a holland kutatók, Justus Wesseler és kollégája Kai Purnhagen az Applied Economic Perspectives and Policy folyóiratban megjelent cikkükben. Az írás tegnap jelent meg azon a napon, amikor a Nobel-díjat kémiai területen a CRISPR-Cas kifejlesztői kapták meg.
A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna állnak a technika alkalmazásának alapjainál, amely lehetővé teszi a DNS módosítását. Így például nagyon pontosan ki lehet „kivágni” a DNS-ben lévő hibákat. „Ez a technológia forradalmi hatással van az élettudományokra” – mondta a Nobel-bizottság.
A CRISPR-Cas páratlan pontossággal teszi lehetővé a DNS módosítását és gének kikapcsolását. Számos (örökletes) emberi betegség a múlté lehetne ezzel a technikával.
Az állattenyésztésben érdeklődve figyelik a forradalmi technikát. Sok gyakori állatbetegséget ki lehetne törölni az állatok DNS-éből, ami világszerte javítaná az állategészségügyet. Az agrárium és az állattenyésztés is érdeklődéssel tekint erre az – az EU-ban még tiltott – technológiára. Az Európai Bíróság eddig a Crispr-Cas-t „genetikai módosításnak” minősíti, és megtagadja az engedélyezést.
Pontosan ezen a héten ülésezik Brüsszelben az Állandó Bizottság, amely ajánlásokat tesz új növényvédőszerek engedélyezésére vagy a létező szerek betiltására. Mind az Európai Parlamentben, mind a tudományos körökben egyre többször érvelnek amellett, hogy a CRISPR-Cas nem kémiai adalék, hanem egy természetes kivonás.
A Mezőgazdasági Minisztérium elismeri, hogy a nemesítési technológiák fontos szerepet játszhatnak az európai mezőgazdaságban, elsősorban a szántóföldi és kertészeti ágazatban. A legtöbb nemesítési és termelő vállalat Hollandiában működik. Ezért a jelentőségük rendkívül nagy, kisebb mértékben pedig Dániára, Németországra és Franciaországra is igaz ez.
A CRISPR-Cas a wageningeni kutató, John van der Oost kutatási területe is, aki korábban Spinoza-díjat kapott munkájáért. Évek óta szorosan együttműködik Emmanuelle Charpentier-rel és Jennifer Doudna-val. A két Nobel-díjas szerint Van der Oost is nagyban hozzájárult a téma sikeréhez.