A holland védelmi minisztérium 2014-ben terveket készített egy nehézfegyverzettel felszerelt, hadra fogható zászlóalj kelet-ukrajnai kiküldésére, ahol a lelőtt maláj utasszállító repülőgép, az MH17 roncsai találhatóak.
A katonáknak biztosítaniuk kellett volna a katasztrófa helyszínét, amelyet orosz támogatással ukrán lázadók tartottak ellenőrzésük alatt. A küldetés fő célja az elhunyt 283 áldozat hazaszállítása lett volna. Az Amszterdam és Szingapúr között közlekedő járaton az utasok között majdnem kétszáz holland állampolgár volt.
Ausztrália is, ahonnan néhány tucat utas származott, a 2014. június 17-ei tragédia után azonnal előkészületeket tett egy mintegy ezer katonából álló erő küldésére. Az akkori ukrán kormány tudomásával bírt a holland források szerint a katonai előkészületekről.
A holland katonai művelet előkészületeiről szóló hírt ezen a héten hozta nyilvánosságra a holland Légimozgékony Dandár előző és jelenlegi parancsnoka, amely a legfelderítettebb részleg a holland fegyveres erők között. Ez az első alkalom, hogy a védelmi tárca nyilvánosan beszélt a küldetésről. Az áldozatok hazaszállítása mellett Hollandia lehetőséget akart biztosítani bizonyítékok biztosítására a vizsgálathoz. A két holland tábornok szerint a műveletet az ukrán kormánnyal egyeztetve hajtották volna végre.
A művelet előkészületei már a merénylet napján, 2014. július 17-én, vasárnap megkezdődtek, amikor az MH17-et orosz BUK-rakéta lőtte le több mint hétezer méteres magasságban. Az „azonnali beavatkozás” iránti sürgés Hollandiában részben abból fakadt, hogy a kelet-ukrajnai lázadók, akik ellenőrzés alatt tartották a térséget, kezdetben nem akartak együttműködni a holland hatóságokkal.
Már a merénylet második és harmadik napján a tudósítók részletesen beszámoltak arról, hogy az ukrán lázadók eltüntethetik az áldozatok vagyontárgyait, és hogy a holttesteket „vasúti kocsikba” dobják.
Mark Rutte holland miniszterelnök a merénylet után azonnal bejelentette, hogy a hollandok elsődleges célja az áldozatok hazatérése, majd az elkövetők felkutatása és felelősségre vonása, továbbá az, hogy az áldozatok hozzátartozói elégtételt kapjanak. Köztudott, hogy Rutte személyesen beszélt az orosz elnökkel, Putyinnal, de a beszélgetés tartalmáról eddig semmit sem hoztak nyilvánosságra.
A portugáliai gyakorlóterületen tartózkodó holland katonákat 2014. július 20-án, szerdán utasították azonnali visszatérésre egy nem részletezett külföldi misszió miatt. Hivatalosan nem ismert, hogy az orosz hatóságok tudomással bírtak-e a holland és ausztrál katonai előkészületekről, de a méretet és az időtartamot tekintve ez valószínűnek tűnik.
Tény azonban, hogy az ukrán lázadók 2014. július 21-én, csütörtökön mégis közölték, hogy átadják a holttesteket, amit követően Hollandiában és Ausztráliában leállították a katonai expediíció előkészületeit. Néhány nappal később csak holland igazságügyi szakértők és Katonai Rendőrség utazott a katasztrófa helyszínére. Eközben igazságügyi bizonyítékokat is gyűjtöttek, amelyeket várhatóan jövő héten használnak majd fel a négy gyanúsított elleni büntetőeljárás során.
Egyik gyanúsított Igor Girkin, a volt orosz katonai hírszerzés, a GRU magas rangú tisztje, aki akkoriban a donyecki köztársaság lázadók által kinevezett védelmi minisztere volt. A vádiratokat csak a következő héten hozzák nyilvánosságra a holland bíróságon. Jelenleg nem ismert, hogy a holland tisztségviselők tárgyaltak-e Girkinnel a holttestek Hollandiába szállításáról.