A letartóztatások Amszterdamban és Hágában történtek. A gyanúsítottak egy 57 éves vállalkozó és egy 39 éves koncertzongorista, aki egy Almere-i hosting cég tulajdonosa volt. A FIOD azzal vádolja őket, hogy megsértették az EU-s szankciós szabályokat azáltal, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtottak olyan hálózatok számára, amelyeket orosz kiberműveletekhez használtak.
Rajtaütések zajlottak azokban az adatközpontokban, amelyek Drontenben és Schiphol közelében találhatók, ahol több száz szervert lekapcsoltak. Az érintett vállalatok ügyfelei szinte azonnal észrevették, hogy rendszereik elérhetetlenné váltak. A közösségi médiában olyan felhasználói beszámolók jelentek meg, amelyek váratlan leállásokról szóltak.
NoName057(16)
A nyomozás középpontjában a NoName057(16) hacker csoport áll, ez a pro-orosz banda több uniós országban digitális DDoS-támadásokat hajtott végre kormányzati, politikai pártok és közintézmények weboldalai ellen.
Promotion
Például Dánia tavaly több zavarásnak volt kitéve. Politikai pártok és az parlament weboldalai összeomlottak a helyi önkormányzati választások idején. Emellett dán fizetési és igazságszolgáltatási digitális rendszereket is érintettek a támadások.
A kutatók szerint a pro-orosz hackerek holland infrastruktúrát használtak, hogy digitális forgalmuk kevésbé legyen látható. Az internetes forgalmat holland szervereken keresztül irányítva úgy tűnt, mintha a támadások európai cégektől származnának, nem Oroszországból.
EU-s szankciók
Fontos szerepet játszott a nyomozásban a Stark Industries cég és a moldovai Ivan és Iurie Neculiti testvérek. Az európai hatóságok szerint ez a hálózat orosz kiberműveleteket segített elő európai országok ellen. Az Európai Unió ezért egy évvel ezelőtt szankciókat hirdetett ki a Stark Industries ellen és a testvérek ellen. Az EU szerint ezzel az EU-t jobban védeni lehetett az orosz hibrid fenyegetésekkel és dezinformációs kampányokkal szemben.
Az EU-s szankciók után a vizsgálatok szerint két holland és dán újságíró szerint a tevékenységek más neveken keresztül más cégeknél folytatódtak. Ebben átirányították az internetcímeket és a szervertevékenységet is, hogy megkerüljék az EU-s szankciókat.
Az érintett cégek tagadják, hogy szándékosan közreműködtek volna orosz kibertámadásokban. Az egyik gyanúsított korábban azt mondta, hogy cége legális tevékenységet folytat és nincs mit rejtegetnie. Tagadták azt is, hogy tudtak volna arról, hogy szervereiket támadások vagy pro-orosz dezinformáció terjesztésére használták volna fel.