Már harmadik egymást követő évben a hosszan tartó szárazság miatt Lengyelországban a termésveszteség meghaladhatja az egy évvel korábbit. A lengyel száraz földek hasonló állapotban vannak, mint Ukrajnában és Romániában, de rosszabb helyzetben, mint Ausztriában és Svájcban.
Sok lengyel mezőgazdasági vállalkozás így nehéz helyzetbe kerülhet – mondta Mariusz Dziwulski mezőgazdasági elemző a lengyel PAP hírügynökséggel készített interjúban. A PKO elemzője kiemelte, hogy immár harmadik éve tart a szárazság, így ha nem változik semmi, a veszteségek nagyobbak lehetnek az egy évvel ezelőttinél.
Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság aszály-monitorozása szerint a talajnedvesség Lengyelországban kevesebb, mint 2019-ben volt. Ez rendkívül kedvezőtlen helyzetet jelent a lengyel gazdálkodók számára, hiszen sok mezőgazdasági vállalkozás nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
„Néhány gazdaság folyamatos működése, főként Nyugat-Lengyelországban, veszélyben van, mivel ott múlt évben volt a legnagyobb aszály. Elsősorban azokról a növényekről beszélünk, amelyeket kevesebb öntözőrendszerrel látnak el, például gabonafélék vagy zöldségek esetében, míg a lengyel gyümölcstermesztők viszonylag több öntözőrendszer létesítésébe fektettek be. 2018-ban is volt aszály Lengyelországban, akkor a gyümölcstermés nagyon magas volt, almából pedig rekordot döntöttünk” – emelte ki.
„A belföldi piacon a folyamatok bizonyos termékek árfolyamára viszonylag kis hatással vannak. Ha például a világ gabonatermése magas, a lengyel gazdák kétszeresen is veszítenek – kevesebb terméssel és alacsonyabb árakkal. Az árak csökkennek, miközben a terméshozamok hasonlóak.”
„Ez oda vezethet, hogy a búzatermés kisebb lesz, mint tavaly. A helyzet egyre rosszabb, mert ha megnézzük az aszálytérképeket, Nyugat-Európa is jelenleg a csapadék hiányával küzd. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium óvintézkedésként idén 29,3 millió tonnára kívánja korlátozni a kukoricakivitelt, de az Ukrán Gabonaszervezet (UGA) szerint ez nem szükséges. A gabonatermesztők szerint az aszály és a koronavírus-válság ellenére nem kell félnie a belföldi hiánytól, számolt be erről az ukrán Interfax hírügynökség. Korábban Ukrajna már korlátozta a búzakivitelt.
Ezen túlmenően a piaci helyzet olyan, hogy az ukrán kukorica ára közel 25-30 dollárral magasabb, mint az argentin és az Egyesült Államokbeli versenytársaké. Ezért az UGA a közeljövőben további kukoricakivitel-csökkenést vár. Így az UGA szerint a belföldi piacon nincs kukoricahiány” – nyilatkozta az UGA.
Meteorológusok és más szakértők szerint az aszály a globális felmelegedés következménye, ezt erősítette meg a KU Leuven belga hidrológusa, Patrick Willems is. „Az atmoszféra melegszik. A melegebb atmoszféra több vízpárát tud magába szívni, ezért tovább tart, míg telítődik. Ennek következménye, hogy az aszályos időszakok hosszabbak lesznek, de az azt követő esőzések is intenzívebbek lesznek. A telek valószínűleg nedvesebbek lesznek.”
Éves szinten tehát a csapadékmennyiség nem feltétlenül csökken. A probléma az, hogy az esővíz ezeken a csúcs időszakokon gyorsan elfolyik, főként a sűrűn lakott, iparosodott országokban, ahol sok az épület, útburkolat és térburkolat.