Az afrikai sertéspestis hivatalos nyilvántartásba vett eseteinek száma a lengyel farmokon néhány nap alatt robbanásszerűen megnőtt, és egyik napról a másikra 20-ról 32-re ugrott.
Míg július elején még csak 7 esetet tartottak nyilván, az elmúlt hónapban három lépcsőzetes, jelentős emelkedés (7-ről 12-re, majd 12-ről 16-ra, onnan pedig 20-ra) történt. A hatóságok most tizenkét új kitörést erősítettek meg, így az aktuális állás 32.
Minden új kitörést azokban a lengyel zónákban regisztrálták, ahol már korlátozó intézkedések és szállítási tilalom volt érvényben. Ezek a tizenkét új eset és csoport további farmokat jelentenek, melyeknél megemelkedett a kockázat és nagy a vírusnyomás.
A főállatorvos nem adott részletes információkat az összes érintett telepről. Három ezek közül a Lubelskie vajdaságban (Lengyelország keleti részén) egy csoportba tartozik, öt további szintén a Lubelskie vajdaságban lévő másik csoporthoz. Egy kitörést regisztráltak a keleti Podkarpackie vajdaságban, egyet egy farmon Varsó déli részén, és egyet a nyugati Lubuskie vajdaságban.
A legtöbb kitörés kis méretű gazdaságokban történt, ahol néhány vagy legfeljebb egy tucat sertést vagy malacot tartottak. Csak a 26. számú kitörés érintett egy profi tenyészetet, amelyet Zabura településen fedeztek fel. Ez a gazdaság 1024 sertést tartott (79 kocát, 350 malacot, 290 elválasztott malacot, 304 hússertést és 1 kan sertést), és egy kelet-lengyelországi veszélyeztetett területen helyezkedik el, ahol korábban az ASF mind a vaddisznóknál, mind a sertéstelepeken megjelent.
Az afrikai sertéspestis már Lengyelország területének egyharmadán jelen van. A kitörések számának nyári növekedése egy hat éve fennálló szezonális hatás, mely szerint az ASF a nyári hónapokban gyorsabban terjed. A vírus egyre gyakrabban fordul elő vaddisznóknál is – az idén észlelt beteg és elhullott állatok száma már meghaladta a tavalyit. Tavaly összesen 48 ASF-kitörést regisztráltak sertéstelepeken, és 2477 esetet vaddisznóknál.
Idén eddig 32 kitörés történt, míg a vaddisznó esetek száma 2915. A vírus általában nyáron halad előre a legnagyobb mértékben. „Nem ismerjük ezen szezonális hatások okait, hogy vajon azért, mert a gazdák még mindig nem elég óvatosak, nem tisztítják meg traktorjaikat és mezőgazdasági gépeiket, mielőtt visszatérnek a tanyára, vagy azért, mert a fertőzés legyek révén terjed, vagy a takarmány szennyeződése miatt” – mondta Aleksander Dargiewicz, a PolPig tenyésztők szövetségének elnöke.
Bár néhány ország, mint például Csehország vagy Belgium, rövid idő alatt határozott intézkedéseket hozott, és képes volt visszafogni vagy teljesen megszüntetni a vírust, Lengyelországban a korábbi helyesbítő intézkedések közül egyetlen sem bizonyult rendkívül hatékonynak – jegyezte meg a lengyel sertéstartó.