Emmanuel Macron francia elnök 30 milliárd eurót kíván befektetni olyan projektekbe, amelyek segítségével Franciaországot modern technológiával kívánja „újraiparosítani”. Ezzel Franciaországnak ismét egy nagy innovációs nemzetté kell válnia, és a jövő technológiájára kell összpontosítania.
Macron bejelentette, hogy ebből az összegből az elkövetkező öt évben 2 milliárd eurót fordítanak a francia mezőgazdaságra. Az összeget digitális, agrorobotikai és genetikai újításokra szánják, hogy - ahogy ő nevezte - a mezőgazdaság „harmadik forradalmát” finanszírozzák.
Az elnök szerint Franciaországnak Európa legfőbb „magas technológiájú nemzetává” kell válnia, amely képes versenyezni Kínával és az Egyesült Államokkal. Macron az Elysée-palotában mintegy kétszáz vállalkozónak és diáknak beszélt. Áprilisban elnökválasztás lesz Franciaországban, nem sokkal később pedig parlamenti választások következnek.
Az extra pénzzel öt éven belül a „jövő bajnokait” kívánják finanszírozni. Macron nyíltan gondolkodik többek között a nukleáris energia hatékonyabb használatáról és a fenntartható energiára való átállásról. Elmondása szerint országa a nukleáris energiának köszönhetően már 2030-ra vezető pozícióba kerülhet a zöld energia hasznosításában.
Beszédében megjelent a vitatott új nukleáris energiára való elkötelezettség is, miközben Európa energiaügyi válsággal néz szembe. Macron azt mondta, hogy Franciaország az évtized végéig egymilliárd eurót fektet be a nukleáris energiába – ez mintegy öt évvel korábbi időpont az eddigi becsléseknél. „A legfontosabb célkitűzés, hogy 2030-ra innovatív kis méretű nukleáris reaktorokat telepítsünk Franciaországban, egyúttal jobb nukleáris hulladékgazdálkodással”, hangsúlyozta.
Terve az úgynevezett kis moduláris reaktorok több példányának bővítése, hogy kielégítsék az energiaigény növekedését.
A digitális technológia, a robotika és a genetika azok a három mezőgazdasági újítások, amelyeket Emmanuel Macron „egészséges, fenntartható és nyomon követhető” élelmiszer előállítása érdekében támogatni szeretne. Úgy véli, ez a „harmadik forradalom” a már átélt „mechanikai és kémiai forradalom” folytatása a mezőgazdaságban.
„A biodiverzitás ritka kincsé vált. Beruházásokat és úttörő technológiákat igényel, mezőgazdasági robotikát, hogy bizonyos peszticidek elhagyhatók legyenek” – fogalmazott Macron, miközben szorgalmazta a „bio-megoldásokat” és a „szénmegkötést” is.