Az uniós országok csütörtökön ismét nem tudtak megállapodni egy olyan irányelvről, amely kötelezővé tenné a multinacionális vállalatok számára bevételeik és adófizetéseik átlátható feltüntetését.
Ez az évi jelentéstételi kötelezettség már négy éve hiába van tárgyalás alatt a multinacionális cégek részéről. Eddig a vállalatok továbbra is ki tudták játszani az uniós országokat egymás ellen. Ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik az uniós tagállamokra, hogy véget vessenek az adóparadicsomoknak. Egyre több uniós ország szorgalmazza, hogy ne versengjenek egymással ilyen tekintetben.
A javaslat a transzparenciát kívánja előmozdítani az adófizetés terén, és meg akarja akadályozni az adóelkerülést. Az Európai Bizottság 2016-ban benyújtott javaslatáról folytatott tárgyalások hónapokig szüneteltek az uniós tagállamok egy kisebbségének blokkoló magatartása miatt.
A javaslatot olyan nagy országok támogatták, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia, míg Németország tartózkodott a szavazástól. Luxemburg, Írország, Horvátország és Málta többek között lefelé tartja a törvényt.
A kötelező jelentéstétel csak azoknál a nagy multinacionális cégeknél alkalmazandó, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 750 millió eurót. A anyavállalatnak évente jelentést kell közzétennie országonként az EU-n belül a dolgozók számáról, az adózás előtti nyereségről vagy veszteségről és az üzemeltetett jövedelemadókról. Ezáltal az unió például betekintést nyerhet abba is, milyen bevételeket realizálnak az internetes vállalatok egyes uniós országokban anélkül, hogy adót fizetnének ott.
Az eddigi legnagyobb nézeteltérés abban áll, hogy a kötelező évi jelentéstétel a „pénzügyekről és adminisztrációról” vagy az „adóról” szól-e. Az utóbbi esetben az összes uniós országnak egyhangú döntést kell hoznia, de ezt egyben lehetőségként is látják arra, hogy fenntartsák az egyéni, hasznot hozó nemzeti adómegállapodásokat a multinacionális vállalatokkal.