Az emberek tíz százaléka alultáplált a Földön. Ez a legmagasabb érték 2009 óta, és már harmadik éve folyamatosan nő. Körülbelül 768 millió ember – többen, mint Európa teljes lakossága – szenvedett éhezéstől tavaly, ami 118 millióval (9,9%-kal) több, mint a globális koronavírus-járvány kitörése óta.
Az öt ENSZ-szervezet, a FAO, az IFAD, az UNICEF, az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös Világélelmezési jelentésükben ezt a növekedést „figyelmeztetésnek” nevezi a 2030-ra kitűzött éhínség megszüntetésének globális ígéretével kapcsolatban. David Beasley, a Világélelmezési Program igazgatója azt mondta, hogy „az éhínség nullára csökkentésének útját a konfliktusok, a klímaváltozás és a Covid-19 állják el.”
A világ népességének harminc százaléka, 2,3 milliárd ember egész évben nem jutott elegendő élelemhez, ami egy év alatt majdnem 4 százalékpontos növekedés.
A jelentés figyelmeztet, hogy nagy változások nélkül lehetetlen elérni az éhínség 2030-ig történő megszüntetésének célját, amely az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) egyik legfontosabb pontja, amelyet a nemzetközi közösség elfogadott.
Bár az alapanyagárak 2020 elején csökkentek, az élelmiszerárak gyorsan emelkedni kezdtek a komoly hiányok közepette. A FAO élelmiszerár-indexe múlt hónapban 34 százalékkal volt magasabb, mint 2020 júniusában. Az éhínség növekedésének nagy részét „valószínűleg a Covid-19 következményeinek lehet tulajdonítani, bár a járvány teljes hatását még fel kell térképezni.”
Antonio Guterres, az Egyesült Nemzetek főtitkára emlékeztetett arra, hogy annak ellenére, hogy az élelmiszertermelés a hatvanas évek közepe óta 300%-kal nőtt, az alultápláltság továbbra is komoly probléma.
Az ENSZ vezetője, aki szeptemberben élelmiszerrel foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozót hívott össze, kijelentette, hogy egy ilyen élelmiszerbőségben lévő világban nem létezhet, hogy „milliárdok ne jussanak hozzá napi betevőjükhöz.”