Németországban a CDU pártelnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette lemondását. A német és európai politikában az várható volt, hogy ő lesz Angela Merkel kancellár utódja.
Két évvel ezelőtt átvette a pártelnökséget Merkeltől. AKK most azt mondja, hogy a nyáron nem jelölteti magát a kancellári posztra, miközben Merkel már tavaly bejelentette lemondását. Ennek következtében Berlinben és általában nagy a bizonytalanság, hogy alig másfél év múlva ki lesz az új német vezető.
Kramp-Karrenbauer a pártvezetőség egy ülésén kijelentette, hogy a kancellári posztnak (vagy legalábbis a jelöltségnek) és a pártelnökségnek együtt kell járnia, hogy a CDU ne gyengüljön két vezető miatt. Ezt egyesek úgy értelmezik, mint egy burkolt felhívást Merkelnek, hogy korábban vonuljon vissza, hogy AKK mindkét tisztséget betölthesse.
Promotion
Angela Merkel évekig mindkét posztot betöltötte, de 2018 végén átadta a pártelnöki posztot, amit általánosan az első lépésnek tekintettek politikai öröksége átadásában.
AKK szerint a CDU-ban bizonytalanság uralkodik az olyan szélsőséges politikai pártokkal való bánásmóddal kapcsolatban, mint a szélsőjobboldali AfD és a szélsőbaloldali Die Linke. Kramp-Karrenbauer szigorúan ellenzi bármilyen együttműködést mindkét párttal, de a párton belül nem mindenki ért ezzel egyet. Emiatt az elnökasszony már egy ideje nyomás alatt állt, mert a CDU és a szociáldemokrata SPD közötti jelenlegi koalíció sem megy gördülékenyen, sokan pedig a nagykoalíció bukásával számolnak.
Az idei májusi európai választásokon kiderült, hogy a két nagy német középpárt, az SPD és a CDU/CSU, sok szavazót veszített, főként baloldalon a Zöldeknek, jobboldalon pedig az AfD-nek. A Thüringen tartományi kormányalakításról folytatott tárgyalásokon a helyi CDU vezetők megtagadták a koalíciót a Zöldekkel és a Die Linkével, de látszólag elfogadták a szélsőjobboldali AfD támogatását.
Ez üzenetként rezgéshullámot indított el egész Németországban, mivel ez volt az első alkalom, hogy valamelyik párt együtt szavazott a szélsőjobboldallal. A pártelnök, AKK, nem tudta egyértelműen rákényszeríteni álláspontját a helyi pártszervezetre, legalábbis ez volt a benyomás. Ez főleg a jobboldali német sajtóban heves vádakat és burkolt követelést váltott ki lemondására. Még nem világos, hogy a pártbizottság kérte-e visszavonulását, vagy ő maga döntött erről, vagy Merkel kancellár sürgette.
De a thüringeni válság előtt is volt kritika Kramp-Karrenbauer pártvezetési módszereivel kapcsolatban, elsősorban választási vereségek és rossz közvélemény-kutatási eredmények miatt. Novemberben a lipcsei pártnapon már megfenyegette a távozással, de ezzel sikerült helyreállítania az egységet.
Kramp-Karrenbauer nemrég a német védelmi miniszter is, Ursula von der Leyen utódjaként, aki 2019 decemberében lett az Európai Bizottság elnöke. Kramp-Karrenbauer a közeljövőben szervezni kívánja a kancellárjelölti folyamatot és felkészíteni a pártot a jövőre, hogy aztán a nyár után lemondjon a pártelnökségről.
2021-ben újabb parlamenti választások lesznek Németországban, ami véget vet a Merkel-korszaknak, mely tizenhat évig tartott. A jelenlegi kancellár állítólag részletesen megköszönte AKK-nak a pártbizottságban végzett munkáját és kérte, hogy maradjon védelmi miniszterként.