A norvég mezőgazdasági szervezetek aggodalmukat fejezik ki egy szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban, amelyet Oslo az Egyesült Királysággal
A londoni és oslói tárgyalások az utolsó szakaszban vannak. Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de sok területen együttműködik az EU-val, különösen nemzetközi (szerződéses) ügyekben. Norvégiának ugyanakkor van egy saját import- és exportmegállapodása az EU-val, amely eddig tavalyig az Egyesült Királyságra is vonatkozott.
A britek most más minőségi követelményeket alkalmaznak tej- és sajtkészítésük során, így (kissé) olcsóbban tudnak előállítani, ami nyomás alá helyezheti a norvég tejtermék-forgalmat a hazai piacon. A szabadkereskedelmi megállapodás a norvég önellátási szintet sértené és gyengítené a mezőgazdasági jövedelmeket – állítja a norvég tejipar.
Ezen túlmenően a megállapodás ellentétes az ENSZ fenntarthatósági célokhoz tett vállalásokkal – állítják. Ezzel a norvég mezőgazdaság az EU kritikájára utal a Mercosur-megállapodás kapcsán, amelyben állítólag nem vették figyelembe a brazil esőerdők környezeti károsítását.
A kereskedelmi egyezményt zárt ajtók mögött rendezik. Az ENSZ mezőgazdasági nyilatkozata (UNDROP, 13. cikk) kimondja, hogy a kereskedelmi megállapodás által érintetteknek joguk van meghallgatásra. Ennek ellenére a mezőgazdasági ágazatnak nem adtak erre lehetőséget.
Ezért a Norwegian Farmers ‘and Smallholders’ Association (NBS) nemzetközi bizottsága úgy véli, hogy a Nagy-Britanniából származó, saját termelésű élelmiszerek importja nem kívánatos és ki kell zárni a norvég Brexit-megállapodásból. Az NBS úgy látja, hogy az Egyesült Királyság nem kaphat megnövelt importkvótákat húsra és sajtra.