A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar a következő tíz évben alapvető kihívásokkal néz szembe annak érdekében, hogy fenntartható módon tudja táplálni a növekvő népességet. Ezt állítják az OESO és a FAO éves közös étel-előrejelzésükben.
A két szervezet elsősorban az éghajlatválságra és az orosz-ukrán háború gazdasági következményeire hívja fel a figyelmet.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OESO) rövid távú értékelést ad a háború világmezőgazdasági piacokra és élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásairól.
A búza ára akár 19%-kal is meghaladhatja a konfliktus előtti szintet, ha Ukrajna teljes mértékben elveszíti exportját, és 34%-kal lehet magasabb, ha az orosz export fele megszűnik.
Ez a borús forgatókönyv a világon a krónikus alultápláltságban szenvedők számának további növekedését is jelzi. "Ukrajnában való béke nélkül az élelmezésbiztonsági kihívások tovább fokozódnak, különösen a világ legszegényebbjei számára" – mondta Mathias Cormann, az OESO főtitkára. "Az élelmiszer, műtrágya, takarmány és üzemanyag árának emelkedése emberi szenvedést okoz világszerte" – nyilatkozta továbbá QU Dongyu, a FAO főigazgatója.
Az elkövetkező évben 19 millióval több ember kerülhet krónikus alultápláltság veszélyébe. Az előrejelzés szerint a globális élelmiszerfogyasztás a következő tíz évben évente 1,4%-kal nő várhatóan, főként a népességnövekedés miatt. Az élelmiszer iránti extra kereslet legnagyobb része alacsony és közepes jövedelmű országokból fog érkezni.
A következő tíz évben a világ mezőgazdasági termelése várhatóan évente 1,1%-kal emelkedik, főként a közepes és alacsony jövedelmű országokban. Az energia és a mezőgazdasági inputok, például a műtrágyák árának tartós emelkedése azonban növelni fogja a termelési költségeket, és korlátozhatja a termelékenységet az elkövetkező években.
Az Outlook kiemeli a mezőgazdaság jelentős hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz is. A mezőgazdaság közvetlen üvegházhatású gázkibocsátása mintegy 6%-kal fog nőni, amelyből az állattenyésztés felelős az extra szennyezés 90%-áért. Jelentősebb erőfeszítésekre lesz szükség a mezőgazdasági ágazat részéről, hogy teljesíthető legyen a párizsi klímaegyezmény célkitűzése – áll a jelentésben.