A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg meglehetősen megértő volt az invázióval kapcsolatban, miközben a török külügyminiszterrel, Mevlut Çavuşoğluval találkozott. „Értem Törökország jogos aggodalmait a szíriai kurdokkal kapcsolatban, de aggódom, hogy a török offenzíva megsemmisítheti az ISIS terrorszervezet feletti győzelmet” – mondta Stoltenberg.
Stoltenberg attól tart, hogy a káoszt kihasználva az ISIS tízezernyi foglya megszökhet a szíriai kurdok által őrzött börtönökből.
A NATO kellemetlen helyzetben van. Az európai tagállamok fel vannak háborodva, mert Donald Trump amerikai elnök korábban úgy tűnt, hogy zöld utat adott a törököknek Szíriában, bár most visszavonja ezt. Ugyanakkor Törökország fontos NATO-tagország, bár a kapcsolat az utóbbi időben nagyon feszült. Így Törökország az orosz S-400 légvédelmi rendszer beszerzését választotta az amerikai alternatívával szemben.
Ennek következményeként az USA most megtagadja új F-35 harci repülőgépek szállítását Törökországnak, még akkor is, ha azokat megrendelték. Emellett Trump elnök most különféle pénzügyi és gazdasági fenyegetésekkel él török kollégájával, Erdogannal szemben. Az amerikai politikában fanatikus republikánusok úgy tűnik, nyomatékosan tudtára adták Trumpnak, hogy az amerikai befolyás Európában és a Közel-Keleten Oroszország kezébe kerül.
Közben a fronton világossá vált, hogy orosz egységek állásokat foglaltak el a szíriai kormányerők és az előrenyomuló török csapatok közötti területen. A törökök szíriai felkelők támogatásával a kurd milíciák ellen intéznek támadást. Ez arra készteti a kurd milíciákat, hogy inkább visszaadják az általuk elfoglalt területet az oroszoknak és a szíriai kormányerőknek, mintsem hogy a törökök vagy szíriai kormánypárti kurdok által megsemmisüljenek.
Ennek következtében geopolitikai értelemben fordulat látszik kibontakozni a hatalmi viszonyokban: már nem az Egyesült Államok a nagyhatalom, amely szükség esetén katonailag beavatkozhat a Közel-Keleten, hanem ezt a helyet Oroszország elnöke, Putyin vette át. Az oroszoknak már van saját légibázisuk Szíriában, és egy Földközi-tengeri kikötő déli török területen egyre közelebb kerül.
Ráadásul a NATO immár nemcsak az oroszokkal szemben áll az keleti (lengyel) és északkeleti (balti) határon, hanem most már a déli (török) európai peremén is.
A török offenzíva szíriai kurdok elleni megindulásától számított három nappal már mintegy 100 000 polgári lakos menekült el az országban. Ezt egy ENSZ-jelentés tartalmazza. A legtöbben autókkal, buszokkal, teherautókkal vagy gyalog menekülnek a harcok színhelyéül szolgáló határvárosokból dél felé. Sokukat iskolákban és más épületekben fogadják be.
Nem csak a háborús erőszaktól félnek, hanem a törökökkel előrenyomuló pro-török szíriai felkelők esetleges kegyetlenkedéseitől is. E harcosok nagy része szélsőséges dzsihadista, akik korábban nem muszlimok és más népcsoportok elleni erőszakot követtek el.