Oroszország visszaadta Ukrajnának azt a három haditengerészeti hajót, amelyeket egy évvel ezelőtt foglaltak le a Kercsi-szorosnál. A három ukrán hajó akkoriban a Kercsi-szoroson keresztül próbált áthajózni a Fekete-tengerről az Azovi-tengerre. A Krím megszállása után Moszkva ezt a tengerszorost orosz vizeknek nyilvánította.
Az orosz vontatóhajók a Krím-félszigeten lévő kikötőből vontatták ki a három ukrán hajót a nyílt vízre a hétvégén. Az átadás semleges vízterületen, a Fekete-tengerben történt. A nemzetközi közösség ismételten felszólította Oroszországot a hajók visszaadására. A hajók 24 fős legénységét szeptember elején már szabadon engedték, egy fogolycsere keretében Kijev és Moszkva között.
A hajók visszaadása megelőzi az Oroszország és Ukrajna közötti várható „első” csúcstalálkozót. Oroszország megerősítette, hogy december 9-én Párizsban csúcstalálkozó lesz az Ukrajna keleti részén zajló konfliktusról. Ez lesz az első találkozó Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij elnökök között. Franciaország és Németország közvetítők.
Ukrajna keleti részén Oroszország által támogatott lázadók tevékenykednek, és nem megerősített hírek szerint orosz katonák is jelen vannak. A lázadók egy autonóm köztársaságot kiáltottak ki, amelyet Moszkván kívül senki sem ismer el. Ez az a terület, ahol a maláj MH17-es gépet lelőtték.
A Krím annektálását és Oroszország keleti ukrajnai befolyását az európai és az atlanti NATO-tagállamok az orosz befolyási övezet dél- és nyugat felé történő kiterjesztéseként látják, miután az elmúlt évtizedekben Grúzia (Abházia és Oszétia), Moldávia (Dnyesztermenti Köztársaság), valamint Lengyelország és Litvánia (Kalinyingrád) területei is az orosz terjeszkedés részévé váltak nyugat felé.
Az utóbbi időben óvatos közeledés figyelhető meg Oroszország és Ukrajna között. A múlt héten ukrán csapatok és Oroszország által támogatott szakadárok vonultak vissza két kelet-ukrajnai faluból. Bár a két ország kapcsolata javult az új ukrán elnök, Zelenszkij megválasztása óta, még mindig nincs megállapodás.
Egy esetleges orosz-ukrán megállapodás az keleti szakadár terület kérdésében Ukrajnának mindenképpen dönteni kell valamilyen önkormányzati forma bevezetéséről a szakadár területeken. Ezzel Ukrajnában sokan nem értenek egyet. Emellett helyi választásokat is kell tartani.
Az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok közti kelet-ukrajnai konfliktusban 2014 óta közel 13 000 halálos áldozat esett. A 2015-ös minszki békeegyezmények eddig nem vezettek eredményre, de Zelenszkij idén áprilisi megválasztása óta előrelépés történt: volt fogolycsere és harcoló felek egyes frontszakaszokról is visszavonultak.
Az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai felkelőháború, a Krím-félsziget orosz megszállása és annektálása, valamint az MH17 lelövése diplomatiai feszültségeket szültek Oroszország és az Európai Unió országai között. Nemcsak az EU, de a nemzetközi közösség is gazdasági szankciókat és pénzügyi büntetőintézkedéseket vezetett be Moszkvával szemben.
A háttérben sok szinten zajlanak diplomáciai egyeztetések, ám eddig eredménytelenül. Számos európai vezető szorgalmazza, hogy Európa valamilyen módon politikai megegyezésre jusson Oroszországgal, és hogy a gazdasági szankciók „nem maradhatnak örökké” életben.
Egy esetleges megállapodás Moszkva és Kijev között („a kapcsolatok normalizálása érdekében”) megnyithatná az utat más európai országok számára is, hogy kapcsolataikat Moszkvával ismét valamelyest normális keretek közé hozzák vissza.