Az állatállomány az Európai Unióban az elmúlt húsz évben közel kilenc százalékkal csökkent. Ez a legfrissebb adatokból derül ki az európai élelmiszerláncról. 2001 és 2020 között az EU sertés-, szarvasmarha-, juh- és kecskeállománya becslések szerint 8,9%-kal csökkent.
A legnagyobb visszaesést a juhállomány mutatta. A sertések számának csökkenése viszonylag mérsékelt volt. 2020-ban az EU gazdaságaiban 146 millió sertés, 76 millió szarvasmarha, valamint becslések szerint 75 millió juh és kecske volt. Az állatállomány többsége csupán néhány EU-tagállamban koncentrálódik.
Körülbelül egynegyede (23,3%) a szarvasmarhának Franciaországban volt jelen. Spanyolországban tartották az EU sertésállományának egy negyedét (22,4%), valamint a juhállomány 24,8%-át. Görögország (28,8%) és Spanyolország (21,4%) együtt az összes kecske több mint felét birtokolták.
Az állatsűrűségi indexet az állatok száma és a művelt területek hektárjai alapján számolják. Ennek alapján 2016-ban a legmagasabb állatsűrűséget Hollandiában (3,8 nagyállat-egység/művelt ha), Máltán (2,9) és Belgiumban (2,8) regisztrálták. Ezzel szemben az állattenyésztés viszonylag extenzív volt a Balti államokban és Bulgáriában, ahol az érték kevesebb, mint 0,30 nagyállat-egység/művelt ha volt.
Néhány EU-tagállam az állattenyésztés területén specializálódott. Írország például tavaly a szarvasmarhák 8,5%-áért volt felelős (ami majdnem ugyanaz, mint Spanyolországé), míg Dániában az EU-ban tartott sertések 9,2%-át tenyésztették (ami közel ugyanolyan arány, mint Franciaországban).
Nagy eltérések mutatkoznak a gazdaságok mérete tekintetében országonként. Az állattartó vállalkozások Dániában (200 nagyállat per gazdaság), Hollandiában (185) és Belgiumban (148) különösen nagyok voltak. Ezzel szemben Magyarországon, Szlovéniában, Litvániában, Görögországban, Horvátországban, Bulgáriában és Romániában kevesebb, mint 10 állat jutott egy-egy gazdaságra.