Három férfit és egy Limburgi gombatermesztő vállalkozást fellebbviteli tárgyaláson jóval enyhébb büntetésre ítéltek, mint az eredeti bírósági döntés. A több száz károsult lengyel szezonális munkás nem kap kártérítést vagy pótlólagos kifizetést.
A vállalkozás igazgatóját a múlt héten 9 hónap börtönbüntetésre ítélték hamis okirat kiállítása, illetve fegyver- és lőszertartás miatt, nem pedig a korábban kiszabott két évre. A Fellebbviteli Bíróság megállapította, hogy nem bizonyítottak kellőképpen kényszermunkát vagy kizsákmányolást.
2012-ben a rendőrség razziát tartott a vállalkozásnál, mert arról szóltak a hírek, hogy 600 lengyel dolgozót kizsákmányolnak. A több száz lengyel szezonális munkás rendkívül rossz körülmények között végezte munkáját. Emellett bérük egy részét elszámolták lakhatásra, étkezésre és egészségbiztosításra.
Ezenfelül a munkások a minimálbér alatt kaptak fizetést. A vállalkozást akkor 75 000 eurós bírsággal sújtották, és nem sokkal a razzia után csődöt jelentett.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy az igazgató hamis okirat kiállítására adott utasítást, mivel a lengyel munkások időnyilvántartó rendszerébe „leszívó modulokat” és tisztességtelen kerekítéseket építtetett be. Ezáltal kevesebb ledolgozott órát rögzítettek, mint amennyit ténylegesen dolgoztak, így a bérpapírok nem tükrözték a valós munkaórákat.
A bírák szerint ugyanakkor rossz munkaadói magatartásról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy kizsákmányolásról vagy modern kori rabszolgaságról lett volna szó. A dossziéban nem találtak elég bizonyítékot a lengyel munkások kizsákmányolására vagy rendszerszinten rossz bánásmódra.
A vállalkozás „trükkös szoftvert” használt: a már említett leszívó modulokat az időnyilvántartó rendszerben, melyek miatt a lengyel dolgozók kevesebbet kaptak fizetésként. A szoftvert fejlesztő férfit 60 órás közmunkára ítélték.
A béradminisztrációért felelős másik férfit pedig fellebbviteli tárgyaláson 240 órás közmunkára ítélték. Ez a büntetés alacsonyabb az eredetileg a bíróság által kiszabott 6 hónap börtönnél, elsősorban azért, mert az ügy most, majdnem tíz év elteltével került feldolgozásra.
Az Ügyészség kártérítést követelt a megkárosult lengyel dolgozók számára. A bíróság ezt a követelést elutasította, mivel a munkások által elszenvedett károk mértékének megállapítása nem egyszerű.