A kitoloncolásra közvetlenül az azerbajdzsáni elnök, Ilham Aliyev grúziai látogatása előtt került sor. Ez a időzítés különösen jelentőssé tette az ügyet, és egyből politikailag érzékenynek minősítették a kitoloncolást.
A Grúziába menekültzerbajdzsáni újságírót késő este tartóztatták le. Ezt követően még aznap éjjel bírói eljárás folyt le, és a kora hajnali órákban döntöttek a kiutasításáról. A kitoloncolást gyakorlatilag azonnal végrehajtották.
Formális indokként az hangzott el, hogy online módon sértette meg a grúz rendőrséget. Ezt a vádakat használták fel az eljárás során Grúziából való eltávolításának alapjaként.
Promotion
Az EU-bíróság halasztása
Ezzel egyidejűleg már egy másik jogi ügy is folyamatban volt. Azerbajdzsán hosszú ideje próbálta megszerezni őt. Ezzel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága korábban megállapította, hogy az ő kiadatása nem történhet meg, amíg az ügye vizsgálat alatt áll. Éppen ezért a mostani eseménysor különösen felkavarta az indulatokat.
Érkezését követően Azerbajdzsánban ismét bizonytalanság alakult ki. Először azt jelentették, hogy letartóztatták, később azonban kiderült, hogy szabadon engedték. Még a szabadon bocsátást követően is kétséges maradt a helyzete. Az ügy magja azonban nem változott: Grúzia elveszítette tartózkodási helyéül, és újból Azerbajdzsánban találta magát, ahol ügyének körül már régóta nagy nyomás alatt állt.
Bizonytalan helyzet
Az ügy különösen feltűnő a gyorsaság, az időzítés és a bizonytalanság együttes hatása miatt. Egy éjszakai letartóztatás, néhány órán belüli döntés, azonnali kitoloncolás, majd az érkezést követő rövid letartóztatás eseményeinek láncolata rendkívül gyorsan zajlott le.
Továbbra sem világos, milyen tág lehetőségei voltak még a védekezésre indulás előtt, és mi a pontos jogi helyzete most. Bár a letartóztatásról, kitoloncolásról, érkezésről és szabadon engedésről szóló tények nagyjából egyeznek, a hosszabb távú következmények még nem teljesen kidolgozottak.