Szlovákiában több vizsgálat is folyik az európai mezőgazdasági forrásokkal való csalás ügyében. Az Európai Ügyészség vádat emelt személyek és cégek ellen, akik hamis dokumentumokat és olyan feljegyzéseket használtak, amelyekben nem birtokolt földterületekre igényeltek támogatást. Az ellenőrzések eredményeként felfüggesztették és visszakövetelték a kifizetéseket, ezzel megakadályozva a további károkat.
A Politico nemrégiben nyilvánosságra hozta a Hacienda-ügyet is. Ebben a falusi turisztikai panziók ösztönzésére szánt támogatásokat valójában hivatalnokok és barátaik számára épített magánvillák finanszírozására használták fel. Kritikusok szerint a szlovák nemzeti agrárügynökség évek óta úgy működik, mint egy "oligarchák bankja". Az ügynökség tagad, de az ellenzéki pártok strukturális reformokat és elszámoltathatóságot követelnek.
A leleplezések mozgósították a szlovák politikát. Az ellenzéki vezetők azt állítják, hogy tízmillió eurókat használtak fel visszaélésszerűen a kormányhű személyek. Robert Fico miniszterelnök azonban kitalált botránynak nevezi az ügyet, és védi a meglévő ellenőrzési mechanizmusokat. Civil szervezetek viszont azt figyelmeztetnek, hogy a rendszerszintű korrupció mélyen gyökerezik, és a bejelentőket semlegesítik a védelem helyett.
Csehországban is ismét előtérbe került az uniós forrásokkal való visszaélés. A Radio Prague International beszámolt arról, hogy a mezőgazdasági minisztérium visszafizetést követel az Agrofert konszerntől, amely kapcsolatban áll az egykori miniszterelnökkel, Babišszal. Ez az ügy új pénzügyi fordulatot ad egy olyan dossziénak, amely évek óta feszültséget okoz Brüsszellel.
A következő hónap elején parlamenti választások lesznek Csehországban, ahol Babiš újból hatalomra kíván jutni.
A cseh ügy rávilágít arra, hogy az európai mezőgazdasági támogatások csalárd felhasználásának gyakran hosszan tartó következményei vannak. Míg korábbi vizsgálatok már kimutatták a politikai hálózatok és támogatási konstrukciók közötti összefüggéseket, az új jogi lépések valódi pénzügyi helyesbítésekre kényszerítenek. Ez hangsúlyozza, milyen összetett és makacs a politika és az agrárérdekek összefonódása.
Görögországban egy nagyszabású agrártámogatási ügyből nemzeti politikai válság alakult ki. A vizsgálók megállapították, hogy 1 036 adószám összesen mintegy 22,6 millió euró támogatást jogosulatlanul kapott. Sok igénylés nem létező mezőgazdasági területeken és fiktív állatállományokon alapult. A görög végrehajtó ügynökség, az OPEKEPE súlyos kritikák kereszttüzében áll az elégtelen ellenőrzések és politikai beavatkozások miatt.
A görög hatóságok már megkezdték a visszafizetéseket és lefoglalásokat. Ezzel párhuzamosan a kormány bejelentette, hogy az OPEKEPE feladatait átcsoportosítják az adóhatósághoz, hogy szigorúbb ellenőrzést biztosítsanak. Egy hétfőn kezdődő parlamenti vizsgálat feltárja majd, hogyan engedélyezték évek óta a tisztviselők és politikusok a csalárd támogatáskérelmek benyújtását, jóváhagyását és kifizetését.
A három ügy együtt mutatja, hogy az EU közös agrárpolitikája már évek óta nyomás alatt áll a visszaélések és korrupció miatt. Szlovákia rendszerszintű hiányosságokkal küzd, Csehországban az Agrofert utóhatásai dominálnak, Görögországban pedig parlamenti vizsgálat folyik a nagyszabású csalás miatt. Mindezekben nem csupán milliók visszakövetelése a tét, hanem az európai agrártámogatási rendszerbe vetett bizalom helyreállítása is.