Radikális változtatásokra van szükség, ha az Európai Uniónak harminc év múlva klímasemlegesnek kell lennie. Jelentős intézkedések kellenek a mezőgazdaságban, az iparban, valamint a közlekedési és energiaágazatokban. Emellett a CO2-levegőszennyezést még jobban csökkenteni kell, mint ahogyan azt már az ENSZ éghajlatvédelmi egyezményében megállapították.
Ez a átállás legalább 1000 milliárd euróba kerül, amelyet az Európai Beruházási Banknak (EIB) és a magánbefektetéseknek kell mozgósítaniuk. Az átmenet nem mehet a sérülékeny országok és polgárok rovására. Ezért a következő hat évben 100 milliárd euró támogatás lesz.
Ez az Európai Bizottság "Green Deal" kezdeményezésének a lényege, amelyet Ursula von der Leyen elnök és Frans Timmermans alelnök Brüsszelben mutattak be. De már most világos, hogy messze nincs egyetértés a témában. Valójában az európai gazdaság és ipar nagy része különféle új környezetvédelmi szabályokkal szembesül.
Az európai vezetők ma, brüsszeli csúcstalálkozójukon már a javaslatokról tárgyalnak. És már most elutasítják Lengyelország, Magyarország és Csehország, hogy vállalják a 2050-es klímasemlegességet. Ez főként ezen országok széniparával függ össze. Az EU tulajdonképpen az összes szénbányát a lehető leghamarabb be akarja zárni. Az nemzetközi környezetvédelmi mozgalom első reakciója szerint a Green Dealt nem találják „nem eléggé zöldnek”.
Ősszel az Európai Bizottság be szeretné nyújtani az első törvényjavaslatokat. „Az első száz napon belül” – mondta korábban Frans Timmermans. A tervek a nagymértékű erdőtelepítéstől és az otthonok fenntarthatóbbá tételétől kezdve a tiszta acélgyártásig és a mezőgazdasági vegyszeres növényvédő szerek betiltásáig terjednek.
Az állampolgárok és a vállalkozások számára a javaslatok komoly következményekkel járnak majd. Timmermans és kabinetfőnöke, a volt PvdA-elnök Diederik Samson európai kilométerdíj bevezetését és szigorúbb kipufogógáz-követelményeket szorgalmaznak. Ha a holland politikában még mindig nem megvalósítható a kilométeralapú díjfizetés, akkor majd egyszerűen Brüsszelen keresztül csináljuk, gondolhatják egyesek…
A légi és hajóközlekedésnek, mint a többi közlekedési ágazatnak, adót kell fizetnie a fosszilis tüzelőanyagokra. A bizottság azt szeretné, ha a közúti áruszállítás háromnegyedét vasútra és vízi utakra terelnék át. „Zöld kikötőket” is javasolnak, ahol a „szennyező” hajók nem lesznek szívesen látott vendégek.
Be kell vezetni egy importvámot is a szennyező vállalatok termékeire az EU-n kívüli országokból. A jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokban Brüsszel a környezetvédelmi és klímaparamétereket is be kívánja építeni, ahogyan például most az emberi jogok esetében is teszik. Timmermans továbbá intézkedéseket szeretne hozni az EU ökoszisztémájának és biodiverzitásának védelme érdekében.