Az európai élelmiszeriparnak fel kell-e gyorsítania a fenntarthatóbb és természettel barátságosabb növényvédőszerek használatára való áttérést? Erre a kérdésre szeretne választ adni az Európai Bizottság kedden egy cselekvési tervvel. Az európai gazdálkodói szervezetek már bejelentették, hogy tüntetnek a kárpótlások elmaradása miatt.
Jelenleg a (mezőgazdasági) élelmiszertermelés világszerte az Ománi-öböl blokádjának következményeivel küzd. Mivel a műtrágyát nagy mennyiségű (olcsó) földgáz elégetésével állítják elő, amelyekből karbamid és ammónia készül, a gazdák világszerte egyre drágább műtrágyával szembesülnek.
Geopolitika
Jelenleg az európai országok főként Oroszországra és Marokkóra támaszkodnak. A világ más részein az Öböl-öblöt érintő blokád következményei még jóval nagyobbak. Az energiaköltségek emelkedésével a műtrágya is hatalmas költségelemmé válik a gazdálkodók számára.
Promotion
Ezzel világossá válik, milyen hatással vannak a geopolitikai események a társadalomra, és számos dilemmát vetnek fel. Oroszországhoz áramló pénzforrásokról, egy olyan üzleti modellről, amely nagy mennyiségű műtrágyára épül, és a fosszilis tüzelőanyagok használatáról.
Világszerte
A gyorsan növekvő műtrágyaárak hatásai már világszerte érezhetők. Az európai, dél-amerikai és ázsiai gazdák megpróbálják csökkenteni költségeiket kevesebb műtrágyával, más növényfajták termesztésével vagy beruházások halasztásával. Egyes gazdák még azt is fontolgatják, hogy parlagon hagyják földjeiket, mert a várható hozamok már nem fedezik a termelés költségeit.
A jelenlegi válság az Egyesült Államok és Irán közti konfliktus eszkalációja után alakult ki. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek, amely alapvető útvonal a műtrágya-nyersanyagok exportjához, súlyosan megzavarták a nemzetközi kereskedelmi áramlásokat. Az Európai Bizottság szerint február vége óta a karbamid, egy fontos nitrogénműtrágya ára több mint a felével emelkedett.
Több mint megduplázódott
Olyan országokban, mint Argentína, az árak rövid idő alatt megduplázódtak. Az európai gazdálkodói szervezetek is riasztanak. Lettországban a gazdák figyelmeztetnek, hogy a műtrágya, üzemanyag és energia magas költségei miatt mezőgazdasági területek esetleg kihasználatlanok maradhatnak. Elemzők szerint a helyzet súlyosabb, mint a korábbi sokkok a koronavírus-járvány idején vagy az Oroszország által Ukrajnában indított háború kitörésekor.
Nincs válság közvetlenül
Ennek ellenére szakértők nem számítanak közvetlen globális élelmiszerválságra 2026-ban. Sok gazda már korábban beszerezte a következő szezonra szánt műtrágyakészletét. Ugyanakkor nyomás nehezedik a mezőgazdasági vállalkozásokra, különösen Európában, ahol a gazdáknak magas energiaszámlákkal, szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal és növekvő adósságokkal kell megküzdeniük.
Környezetbarátabb
A válság egyúttal változásokat hoz a mezőgazdaságban. Egyre több gazda keres módokat arra, hogyan bánjon hatékonyabban a műtrágyával. Ez magában foglalja a pontosabb trágyázást, más vetésforgókat és olyan növények termesztését, amelyek kevesebb tápanyagot igényelnek, mint például a szója, árpa vagy zab. Növekszik az érdeklődés az olyan technológiák iránt is, amelyek csökkenthetik a műtrágya felhasználását.
EU-támogatás
Szakértők szerint a műtrágyapiac szerkezetileg is változik. Míg korábban a vállalatok a gyors világméretű szállításokra támaszkodtak, most a hangsúly az ellátásbiztonságon és a saját gyártási kapacitáson van. Ezért az európai országok megpróbálnak kevésbé függővé válni a politikailag instabil régiókból származó importtól. Még az EU-s támogatások bevezetése is felmerül az európai gyártás fenntartására (és bővítésére!).
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO korábban figyelmeztetett, hogy a globális műtrágyaárak 2026 első felében még 15–20 százalékkal is tovább emelkedhetnek, ha a válság fennmarad. Ennek hatásai lehetnek az alapvető gabonafélék, mint a búza, kukorica és rizs termelésére.
Elemzők kiemelik, hogy a következmények végső soron messze túlmutathatnak a mezőgazdasági szektoron. A gazdák számára megnövekedett költségek az élelmiszerárakban is megjelenhetnek a fogyasztók számára. Ezáltal nő az aggodalom, hogy a geopolitikai konfliktusok egyre közvetlenebbül befolyásolják a mindennapi élelmiszerellátást.