Másodszor halasztják el a törvény bevezetését. A terv célja megakadályozni, hogy a kivágott erdő vagy őserdő helyén termesztett termékek, mint például a kávé, kakaó, marhahús és szója, eljussanak az európai piacra. A vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy áruik erdőirtásmentesek.
Brüsszel szerint a késedelem szükséges, mert a digitális platform, amelyen több millió nyilatkozatot kell feldolgozni, még nem működik megfelelően. E rendszer hiányában a vámhatóságok és a cégek nem tudnának a törvénynek megfelelően dolgozni.
A környezetvédelmi szervezetek dühösen reagálnak. Úgy vélik, hogy Brüsszel ismét enged a gazdasági érdekeknek, és attól tartanak, hogy az erdők világszerte továbbra is veszélyben lesznek. Véleményük szerint ez a döntés aláássa a fogyasztók bizalmát, akik abban bíznak, hogy mindennapi vásárlásaik nem járulnak hozzá az erdőirtáshoz.
Az Európai Parlamentben is megosztott a helyzet. A konzervatívabb csoportok úgy látják, hogy az elhalasztás lehetőséget ad a szabályok alkalmazhatóbbá tételére. Mások gyengeségnek tekintik ezt, és attól tartanak, hogy a természet- és klímapolitikai fontos megállapodások tovább gyengülnek.
Ezzel szemben a gazdák és erdészeti szervezetek megkönnyebbülten reagálnak. Szerintük a szabályok túl bonyolultak és megterhelőek a végrehajtáshoz. Kevesebb adminisztratív terhet és világosabb előírásokat szeretnének, hogy a törvény gyakorlatban is alkalmazható legyen.
Nem ez az első alkalom, hogy a bevezetés csúszik. Tavaly is egy évvel későbbre tolták a hatályba lépést azzal az indokkal, hogy a vállalatoknak több felkészülési időre volt szükségük. Most főként technikai okok állnak a háttérben: a minden adatot rögzítő szoftver még nem képes kezelni az adatmennyiséget.
Eközben növekszik a politikai nyomás is. Tavaly nyáron már tizennyolc EU-tagország kérte a szabályok egyszerűsítését. Úgy vélik, Brüsszel túl sokat követel a vállalatoktól, és kevésbé szigorú megközelítést javasolnak.
A törvény elhalasztására vonatkozó javaslat most a tagállamokhoz és az Európai Parlamenthez kerül. Ott dől el, hogy a politika a gyors bevezetés mellett dönt-e, vagy újabb halasztást fogad el.