Alig fél évvel az EU klímavédelmi terveinek bemutatása után, amelyek a globális felmelegedés elleni harcot célozzák, az Európai Bizottság most öt új javaslatot jelentett be a metán- és nitrogénkibocsátás további csökkentésére. Ez a csökkenés elsősorban a szennyező energiaforrásokról (például földgázról és szénről) való áttérésre irányul tiszta energiára, mint például a hidrogénre.
Az energiasektor (értsd: erőművek és a GasUnie) 2030-ig kap időt arra, hogy részben csökkentse a metánkibocsátását. Ennek részeként a gázvezetékek szivárgásainak javítása és a gázmaradványok elpárologtatása szerepel tervek között.
A metán (CH4) a szén-dioxid (CO2) után a legfontosabb üvegházhatású gáz, amely hozzájárul a földi felmelegedéshez. Amikor a levegőbe jut, 80–100-szor erősebb, mint a CO2. A metán a negyedéért felelős az emberi tevékenység által okozott felmelegedésnek. Szabad szemmel láthatatlan.
Az Európában a metánkibocsátás szabályozása még nem elég szigorú. Az új metántörvényekkel az Európai Bizottság az energiasektor kibocsátását kívánja kezelni, korlátozott feladattal 2030-ig, amely később bővül.
A metán mintegy 15 év alatt eltűnik a légkörből. Ha most megállna a kibocsátás, a Föld már 15 év múlva észlelné az eredményt: nincs új metán, és a légköri metán mennyisége csökken. Így az üvegházhatás is mérséklődne. Azonban a földi felmelegedés visszafogásához önmagában a metáncsökkentés nem elég.
A földgáz használatának egy része a jövőben hidrogénnel váltható fel. Ezért az Európai Bizottság felülvizsgálja a gáztörvényeket, és hidrogénnel kapcsolatos szabályokat illeszt be. A hidrogénpiac kialakítása érdekében szabályokat alkotnak a piacrendészetre, az infrastruktúra használatára és a fogyasztói jogokra vonatkozóan.
A hidrogén nagyüzemi fejlesztése még gyerekcipőben jár, de mérnökök és technikusok már most azt mondják, hogy a hidrogén lesz a jövő gáza.
Korábban ezen a héten az Agrár- és Kereskedelempolitikai Intézet (IATP) új tanulmányt mutatott be Európa 35 legnagyobb hús- és tejvállalatának környezeti hatásairól. Az IATP szerint ezek a vállalatok az EU üvegházhatású gázkibocsátásának 7 százalékáért felelősek. A 35 vizsgált vállalat között szerepel többek között a FrieslandCampina, a Danish Crown, a Nestlé és a Danone. A tanulmány foglalkozott például klímatervükkel és ellátási láncuk kibocsátásával.
Az EU hús- és tejtermékének 86 százaléka 10 európai országból származik: Németország, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország, Olaszország, Hollandia, Dánia, Írország, Belgium és az Egyesült Királyság. A kutatók szerint az európai mezőgazdaság átalakításához elsősorban ezeknek az országoknak kell előrelépniük.
A szerzők szerint egyetlen tej- vagy agrárvállalat sem tekinti a létszámcsökkentést megoldásnak. Az erősen növekvő húsexport is felelős a növekvő kibocsátásért, állítják.
Egyetlen EU-tagállam sem teszi felelőssé ezeket a nagy agrárvállalatokat ellátási láncuk kibocsátása miatt, noha a mezőgazdasági emissziók az elmúlt tíz évben emelkedtek. Miközben az EU készül a "szénfarmerek" (CFI, Carbon Farming Initiative) indítására, mint a Green Deal része, az EU-tagállamoknak kötelezniük kellene a hús- és agráripart kibocsátásuk csökkentésére, szorgalmazza az IATP.
Csak három vizsgált vállalat (Nestlé, FrieslandCampina és ABP) jelentett be terveket annak érdekében, hogy csökkentse teljes ellátási láncuk kibocsátását. Az IATP arra a következtetésre jutott, hogy sok nagy agrárvállalatnak alig van klímatervük vagy célkitűzésük. Sőt, az ilyen tervekkel rendelkező cégek is elkövethetnek "zöldmosást", vagyis környezettudatosabbnak mutatják magukat a valóságnál.