Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a négy amerikai vállalat megfelelő garanciákat nyújt-e a gyermekek védelmére platformjaikon. Vannak utalások arra, hogy a fiatalok könnyen kijátszhatják a korhatárkorlátozásokat, még mindig játszhatnak szerencsejátékon az interneten, és akár drogot is vásárolhatnak a közösségi médián keresztül. Az EU tisztánlátást akar azokról az intézkedésekről, amelyeket a vállalatok állítása szerint megtettek.
A Digital Services Act kötelezi a nagy platformokat, hogy aktívan távolítsák el az illegális és káros tartalmakat, és lehetőséget biztosítsanak a felhasználóknak ezek bejelentésére. Az internetes cégeknek átláthatónak kell lenniük algoritmusaik és a korhatár-ellenőrzés tekintetében is. A jogsértések bírságokat vonhatnak maguk után, amelyek elérhetik a globális árbevétel hat százalékát.
Az Európai Bizottság szerint az online világ a mindennapi élet lényeges része, és a kiskorúakat ott is – akárcsak a való életben – külön védelem illeti meg. Az EU hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásoknak biztonságos, életkornak megfelelő környezetet és megfelelő szülői felügyeleti funkciókat kell biztosítaniuk.
A Meta, a Facebook és az Instagram anyavállalata nemrégiben egy holland bíróság által elmarasztalva került a DSA megsértése miatt. A cégnek lehetőséget kell adnia a felhasználóknak olyan idővonal választására, amely nem algoritmikus vezérlésű. A Meta fellebbezést nyújtott be, és azt állítja, hogy az ilyen ügyeket európai intézményeknek kell kezelniük.
A büntetés egy digitális polgári jogvédő szervezet, a Bits of Freedom panaszát követően született meg. A bíróság szerint az algoritmusok túlzottan korlátozzák a felhasználók szabad választását. A Meta naponta több mint százezer dollárnyi bírságot kockáztat mindaddig, amíg nem tesz eleget a követelményeknek.
A DSA 2022-es bevezetése óta nagy feszültségeket keltett Brüsszel és az Amerikai Egyesült Államok között. Az amerikai cégek azt állítják, hogy az európai törvény hátrányosan érinti üzleti modelljeiket, és túlzottan szabályozza a digitális szolgáltatásokat.
Az amerikai diplomácia is aggodalmát fejezte ki. Az Egyesült Államok EU-nál akkreditált nagykövete figyelmeztetett, hogy a törvény korlátozhatja az amerikai állampolgárok szólásszabadságát. Washington szerint semmilyen külföldi hatalom nem korlátozhatja az ilyen alapvető jogokat.
Eközben az Európai Bizottság folytatja a törvény betartatásának érvényesítését. Az EU már többmilliárd eurós bírságokat szabott ki nagy techcégekre, mint az Apple, Meta és Alphabet. Sok bírsággal kapcsolatos jogi eljárás még tart, de Brüsszel kitart amellett, hogy elsősorban az európai felhasználók – különösen a kiskorúak – védelmét helyezi előtérbe.