Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az olyan új növénynemesítési technikák, mint a CRISPR/Cas, jótékony hatással lehetnek a környezetre és elősegíthetik a környezetbarátabb mezőgazdaságot.
Megállapítást nyert az is, hogy az új genomtechnológiák – helyesen – továbbra is a húsz évvel ezelőtti európai genetikai módosításokról szóló törvények hatálya alá tartoznak, ezért ezeket a szabályokat módosítani szükséges.
A mai, Brüsszelben bemutatott génmódosított szervezetekkel (GMO) kapcsolatos véleményre hosszú ideje nagy várakozás előzte meg. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy engedélyezi az új génszerkesztő módszerek alkalmazását, és tárgyalásokat folytat az agrárminiszterekkel és az Európai Parlamenttel a jogszabályok módosításáról.
Az EU-biztosok több mint két évvel ezelőtt rendelték meg a tanulmányt, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) Luxemburgban 2018-ban kimondta, hogy a CRISPR-technika segítségével végzett genetikai elemek „kivágása” a mezőgazdaságban szintén génmanipulációs eljárásnak minősül, és így a jelenlegi (szigorú) uniós génszabályozás hatálya alá esik.
Ebben az ítéletében az EUB az új nemesítési technikákat egy szintre helyezte a hagyományos génmanipulációval. Ez az ítélet sok EU-tagállamban kritikát váltott ki a mezőgazdasági szektorban, mivel a szigorú előírások akadályozzák az unióban biztonságosnak ítélt új módszerek alkalmazását.
„Az új nemesítési technikák elősegíthetik a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát” – mondta Stella Kyriakides uniós biztos (élelmiszer-biztonság, biodiverzitás) a tanulmány bemutatásakor. Különösen a betegségekkel szemben ellenálló fajtákra és a vegyi növényvédő szerek elkerülésére gondol. A világ más részein a CRISPR/Cas már terjedőben van.
Az Európai Bizottság azonban várhatóan még egy darabig nem terjeszt elő javaslatot az új nemesítési módszerek szabályozására. A javaslat előtt érintetti konzultációt és hatásvizsgálatot tartanak. Az EU agrárminiszterei a tanulmányt a következő, május végén esedékes féléves Mezőgazdasági Tanácsukon kívánják megtárgyalni.