Az EU klímaügyi biztosa, Wopke Hoekstra az előterjesztésekkel kitart a hosszú távú klímacélok mellett. A kibocsátáskereskedelmi rendszer marad a legfontosabb eszköz a vállalatok légszennyezésének csökkentésére, bár az energiaintenzív cégek hosszabb ideig kapnak "ingyenes kibocsátási jogokat". Ez a plusz mozgástér lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a tisztább termelési folyamatokra való átállást finanszírozzák anélkül, hogy tovább gyengítenék versenyképességüket.
Elektrifikáció
Az iparban, a közlekedésben és az épületekben az elektromosság nagyobb arányú használatával az olaj- és gázimport kiadásai jelentősen csökkenhetnének a következő évtizedekben. Ennek megvalósítására Brüsszel egy átfogó cselekvési tervet mutat be az elektrifikációra. Ezáltal az elektrifikáció nem csupán klímavédelmi intézkedésként jelenik meg, hanem gazdasági stratégiaként is, amelynek célja Európa energiafüggetlenségének erősítése.
Az európai vállalatok támogatása nem feltétel nélküli. Azok a vállalkozások, amelyek hosszabb ideig kapnak ingyenes kibocsátási jogokat, egyértelműen többet kell, hogy fektessenek be a kibocsátásuk csökkentését szolgáló intézkedésekbe. Ezzel Brüsszel el akarja kerülni, hogy a többlet mozgástér pusztán az energiaátmenet elhalasztására szolgáljon.
Promotion
A polgári légi közlekedés is új szabályokkal szembesül. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az ETS2 kibocsátáskereskedelmi rendszert 2029-től terjesszék ki a nemzetközi légi közlekedésre. Ebben egy körülbelül 5 000 kilométeres távú repülőútvonalakra kivetett CO2-adóra fókuszálnak.
Klíma és ipar
Az előterjesztések világossá teszik, hogy a Bizottság egyre szorosabban kapcsolja össze a klímapolitikát az iparpolitikával. A kibocsátást tovább kell csökkenteni, de Brüsszel szerint ez csak akkor lehetséges, ha a vállalatok elegendő teret kapnak a szükséges beruházások elvégzésére, és az elektromos energia felé történő átállás gyorsabban halad.
A tervek a közeljövőben sok politikai vitát váltanak ki. Már most látható, hogy mintegy tíz EU-tagállam próbál blokkoló kisebbséget alkotni, mert több kedvezményt szeretnének az üzleti élet számára. Ezzel szemben néhány ipari ország ragaszkodik az EU jelenlegi környezetvédelmi és klímaszabályaihoz.
Az ETS kiterjesztése mellett érvelők a klímavédelmi intézkedések és az ipari támogatás kombinációját úgy látják, mint az energiaátmenet felgyorsításának módját anélkül, hogy tovább gyengítenék az európai vállalatok versenyképességét. Ugyanakkor kritikák is megfogalmazódnak olyan szervezetektől, amelyek attól tartanak, hogy a kibocsátási jogok bővítése éppen gyengítheti a gyors kibocsátáscsökkentés ösztönzését.