Ennek értelmében a tejfeldolgozó vállalatoknak előre szerződéseket kell kötniük a tejtermelő gazdákkal az elvárt minimális mennyiségről és literenkénti fix árról. Eddig a legtöbbször kis tejtermelőknek csak később derült ki, mit kapnak az eladott tejért.
Eddig a piaci rendelet alkalmazása önkéntes volt. Németország és más agrárorientált országok azt kérték Brüsszeltől, hogy ezt egyidejűleg mindenhol vezessék be, bár olyan kisebb tejtermelőkkel rendelkező országok, mint Ausztria, ellene vannak ennek. Ők előzetes hatásvizsgálatot szeretnének készíttetni. Christophe Hansen mezőgazdasági biztos szerint azonban egy ilyen vizsgálat túl sok időt venne igénybe.
Az Európai Bizottság most a tejtermelők oldalára kíván állni azzal, hogy kötelező szerződésekkel kívánja erősíteni pozíciójukat az értékláncban. Hansen javítani akarja a tejtermelők tárgyalási pozícióját és védeni őket az ár-ingadozásoktól.
Ausztria és néhány más uniós tagállam aggódik az adminisztratív terhek növekedése miatt mind a gazdák, mind a tejfeldolgozók számára. Ezek az országok egy alapos hatáselemzést szorgalmaznak a kötelező szerződéses rendszer bevezetésének lehetséges következményeiről. Hansen biztos elmondta, hogy az Európai Bizottság idén tavasszal olyan javaslatokkal áll elő, amelyek éppen az adminisztratív terhek csökkentését célozzák.
A kötelező tej-szerződésekről szóló vita része egy szélesebb körű párbeszédnek a Közös Piaci Rendelet (KPR) működéséről és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemről az EU-ban. Számos más uniós ország, köztük Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Németország is a Mezőgazdasági Tanácsban a borászati termelők jobb piaci helyzetéért szállt síkra.
A következő hónapok nemcsak a tejipar számára lesznek kulcsfontosságúak, hanem az egész mezőgazdasági szektor és a kis- és közepes vállalkozások piaci működése szempontjából is. Christphe Hansen mezőgazdasági biztos két héten belül ismerteti új közös agrárpolitikai kínálatának első vázlatát, miközben az Európai Bizottság egy új versenyképességi stratégiát is bejelentett a teljes üzleti szektorra vonatkozóan.
A 2027 utáni új közös agrárpolitikáról már ismert, hogy Brüsszel el kíván szakadni a hektáronkénti fix támogatástól, és inkább a gazdák éves jövedelmétől kívánja függővé tenni azt. Emellett az EU a támogatásokat a nagy agrárvállalatokról a kisebb gazdák felé kívánja átcsoportosítani. Továbbá várhatóan új (több) támogatásra lesz szükség, ha a gazdáknak termelési módszereiket környezetvédelmi és klímavédelmi előírásokhoz kell igazítaniuk.