Az Európai Bizottság fokozza a nyomást, miután évek óta kiderül, hogy egyes országok nem csökkentik a káros anyagok kibocsátását. Több uniós ország esetében nem kis eltérésekről van szó, hanem évek óta tartó, a légminőségi és kibocsátási jogszabályok túllépéséről.
Elsősorban Bulgária, Litvánia, Portugália és Svédország nem tesz eleget annak az előírásnak, hogy visszaszorítsák a szennyező anyagokat. Több mint tíz éve Lengyelország is küzd két régióban a túl magas dinitrogén-oxid szinttel, dacára az egyértelmű európai határértékeknek.
A Bizottság szerint a nemzeti kormányok nem hoztak elegendő intézkedést a kibocsátás gyors visszaszorítására. Ez már nem marad figyelmeztetés szintjén: Brüsszel most az érintett országokat az EU Bíróságához fordítja, ami a legsúlyosabb lépés egy hosszú jogsértési eljárási folyamatban.
A szennyezés nem csak papíron létezik — több régióban évek óta a levegőben olyan káros anyagok koncentrációja van jelen, amely hatással lehet a lakosság egészségére. Ezek a kockázatok nem szűnnek meg maguktól, és a Bizottság szerint az országok túl hosszú ideig tolták ki a felelősségvállalást.
A szabályok, amelyekről szó van, nem újak. Az európai jogszabályok már régóta kötelezik az uniós országokat, hogy csökkentsék a káros anyagok kibocsátását, és megfeleljenek a légminőségi minimumkövetelményeknek. Ennek része az is, hogy az országok időben átültessék ezeket a szabályokat nemzeti jogszabályaikba — ez azonban nem mindenhol történt meg.
A Bírósághoz fordulással a Bizottság egyértelművé teszi, hogy a halogatást többé nem fogadják el. Várhatóan a jogi nyomás arra kényszeríti majd az uniós országokat, hogy erősítsék politikáikat, így csökken a kibocsátás és javul a levegő minősége.