Az új terv megkönnyítené a vállalatok és befektetők számára, hogy pénzt fektessenek olyan projektekbe, amelyek hozzájárulnak a természet helyreállításához, például a mocsarak, erdők vagy partvidékek helyreállításához.
Jessika Roswal környezetvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy az ilyen befektetések nemcsak a környezet számára előnyösek, hanem gazdaságilag is megtérülhetnek. Kiemelte, hogy a természetvédelem egy olyan érték, amelyet jelenleg nem használnak ki kellő mértékben.
Az Európai Bizottság ezzel az új kezdeményezéssel csatlakozik korábbi törekvésekhez, amelyek a magánforrások bevonását célozzák más környezetvédelmi célok esetében is. Már régóta együttműködnek a magánszektorral a levegőminőség javításában, a vízszennyezés csökkentésében és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításában. Brüsszel ezt az új javaslatot a biodiverzitás terén is ugyanezen logika alapján kívánja alkalmazni.
A terv központjában az úgynevezett „természetkreditek” állnak, amelyek egyfajta kereskedhető részvények, és mérhetővé teszik egy projekt természetre gyakorolt hatását. Az ilyen projektek EU-s jóváhagyási pecsétet kapnának. Az a cél, hogy kialakuljon egy önkéntes piac ezekre a kreditekre a meglévő állami finanszírozás mellett.
A környezetvédelmi szervezetek vegyesen reagálnak. Lehetőséget látnak arra, hogy a természetvédelmi projektek további befektetésekhez jussanak, de figyelmeztetnek arra, hogy a magánpénzt nem szabad a kormányzati költségvetések helyettesítőjeként kezelni. Véleményük szerint Brüsszelnek maga is elegendő forrást kell biztosítania a természetvédelmi politika számára. Erős állami elkötelezettség nélkül a javaslat - szerintük - látszatmegoldássá válhat, amely elfedi a jelenlegi hiányosságokat.
Egy másik aggály, hogy a tervek „zöldítéshez” vezethetnek, amikor a befektetők viszonylag kis hozzájárulások révén mégis zöld imázst vásárolnak. Ha a vállalatok természetkreditek révén követeléseket támaszthatnak környezeti eredményekről anélkül, hogy saját káros tevékenységeiket csökkentenék, az elvonhatja a figyelmet a struktúrális intézkedésekről.
Az Európai Bizottság elismeri ezt a kockázatot, és ígéri, hogy robusztus átláthatósági és ellenőrzési keretrendszert dolgoz ki. A Bizottság saját állítása szerint meg akarja előzni, hogy az új rendszer lehetőséget adjon visszaélésekre vagy alaptalan ökológiai eredményeken alapuló követelésekre.
A terv az EU szélesebb körű erőfeszítéseinek része a természethelyreállítási törvény végrehajtásában és az európai Zöld Megállapodás céljainak elérésében. A Bizottság szerint évi több tízmilliárd euróval több forrásra van szükség a természet helyreállításához, és a magánfinanszírozás ebben kulcsszerepet játszhat.