Egy friss jelentés szerint 2021-ben alig volt a felszíni vizek alig negyven százaléka jó ökológiai állapotban. Csak 26,8%-uk rendelkezett jó kémiai állapottal, ami csökkenés 2015-höz képest, amikor ez az arány 33,5% volt.
Egy fontos ok a magas nitrátterhelés, amely a mérőpontok közel negyedénél meghaladja az EU-s határértékeket. Ez a szennyezés elsősorban a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt vegyi anyagok alkalmazásának tudható be.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy sürgősen radikálisabb intézkedésekre van szükség. Brüsszel szerint kulcsfontosságú a mezőgazdaság jelentős hatásainak kezelése, mint az öntözés és a műtrágyákból származó nitrátterhelés. Az átfogó intézkedések azonban politikailag érzékenyek lehetnek, és ellenállásba ütközhetnek, amire már most figyelmeztetnek.
Németországban még a vizek kevesebb mint tíz százaléka van jó ökológiai állapotban, miközben a folyók, patakok és tavak több mint fele "rossz vagy nagyon rossz" besorolást kapott. A vízvédelmi törvények és programok lassú bevezetése hozzájárul ehhez a helyzethez.
A német természetvédők és a Heinrich-Böll-Alapítvány vízatlasza figyelmeztet, hogy Németország valószínűleg nem fogja elérni az Európai Keretirányelv Víz - 2027-es céljait, ami magas uniós bírságokhoz vezethet. A Luxemburgban található Európai Bíróság az utóbbi időben több uniós országot is „utolsó figyelmeztetésben” részesített.
Németországban úgy tűnik, hogy az újra elutasított szigorúbb műtrágyatörvény miatt tényleges EU-bírság várható. Hollandia pedig már most azzal a kihívással néz szembe, hogy drasztikusan csökkentse a vízminőséget is károsító nitrogénszennyezést.
A német parlament Fenntartható Fejlődési Bizottsága megállapította, hogy a környezetvédelmi és mezőgazdasági politika az elmúlt években kevés előrelépést ért el. A bizottság hangsúlyozza, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek, és irányváltás szükséges. A felgyorsított reformok nélkül nem érhetők el a környezetvédelmi célok.
A bizottság azt javasolja az új német kormánynak, hogy több pénzügyi forrást és munkaerőt szánjon a környezetvédelemre és a fenntartható mezőgazdaságra. Ez többek között kutatásokba történő beruházásokat és a környezetvédelmi szabályok végrehajtásának megerősítését foglalja magában.
Különösen problémás Németországban a mezőgazdasági környezetvédelmi törvények betartatása, mert az ehhez szükséges jogkörök és költségvetések megoszlanak a berlini szövetségi kormány, a tartományok és a városi önkormányzatok között.
Vízmunkások egy széles körű szövetsége arra szólította fel a leendő német kormányt, hogy iktassa be az alkotmányba a klímaadaptációt. Azáltal, hogy a klímaadaptációt közös feladatként rögzítenék, jogilag megerősítenék a szövetségi, tartományi és helyi önkormányzatok közötti együttműködést, és garantálnák annak finanszírozását.