A Bizottság megállapítja, hogy a bírók függetlensége Magyarországon szerkezetileg nyomás alatt áll. A politikai befolyás a kinevezéseknél, szankcióknál és a bíróságok hatásköreinél még mindig nem szűnt meg. Ez aggályokat vet fel a tisztességes igazságszolgáltatás tekintetében, és akadályozza további európai kifizetések folyósítását Budapest felé.
Összesen több mint 18 milliárd euró uniós forrás van befagyasztva. Tavaly a Bizottság már 8 milliárd eurót engedett szabadon, miután Magyarország bizonyos jogi reformokat végrehajtott. Brüsszel szerint azóta azonban alig történt előrelépés, a magyar kormány korábbi ígéretei ellenére.
A Bizottságnak nemcsak Magyarországgal kapcsolatos elégedetlensége nő, hanem az uniós tagállamok és az Európai Parlament között is. Több fővárosból hangzik el az erősebb intézkedések iránti igény. Dánia például a magyarországi szavazati jog felfüggesztését javasolja a Tanácsban.
A holland EP-képviselő, Raquel García Hermida-van der Walle (D66), aki az EP nevében részt vett a jelentés elkészítésében, nagy aggodalmát fejezi ki: „Ha megnézzük, hogy Magyarországhoz hasonló országok miként semmibe veszik a jogállamiságot, könnyen elképzelhető, hogy az Európai Bizottság nem érzi magát komolyan véve. Az igazságszolgáltatás és a független média megerősítésére vonatkozó ajánlások oda vezetnek, hogy szó szerint a megsemmisítő gépbe kerülnek.”
Egy plenáris vitán az Európai Parlament több frakciója is felszólította azonnali szankciók bevezetésére a hivalkodó magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ellen. Strasbourgban zajló vitán kiemelkedő szerepet kapott Budapest polgármestere, Karácsony Gergely, aki proeurópai jelöltként indul az elkövetkező választásokon a kormányzó Fidesz ellen. Az Európai Parlament állva tapsolta meg.
A jelentés kritikusan szól más uniós országok helyzetéről is. Romániában továbbra is fennállnak aggodalmak a bírákra és a médiára irányuló politikai nyomás miatt. Máltán a jogállamiság megerősítésében nem történt kellő előrelépés az ígéretek ellenére. Szlovákia erős kritikát kap a közelmúltbeli törvénymódosítások miatt, amelyek alááshatják a bírák függetlenségét. Csehországban továbbra is hiányzik az átláthatóság a bírói kinevezések terén.
Az Európai Bizottság megállapítja, hogy néhány ország nemcsak az uniós szabályokat sérti meg, hanem saját jogszabályait is lábbal tiporja. Ez aláássa a kölcsönös bizalmat a Unióban. Noha egyes országok mérsékelt előrehaladást érnek el, Brüsszel szerint ez gyakran nem elég a struktúrális javuláshoz.
Az Európai Unión belül nő a megosztottság abban, hogyan kezeljék azokat az országokat, amelyek kifogásolják a jogállami normákat. Míg egyes kormányok a diplomácia és párbeszéd mellett érvelnek, mások szigorúbb szankciókat szeretnének. A Bizottság megpróbál egyensúlyt teremteni a két megközelítés között, de Magyarország politikai és közigazgatási patthelyzete továbbra is kulcsfontosságú ügy.
Erre válaszul az Európai Bizottság most szélesíteni kívánja stratégiáját. Dolgoznak a meglévő "cash-for-reform" rendszer kiterjesztésén is, amelynek keretében a jövőben más uniós országok akkor is csak akkor kapnak uniós támogatásokat, ha igazolható reformokat hajtanak végre a jogállam és demokratikus működés terén.