Májusban az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága tárgyalja az új vámot, miután az EU tagállamai korábban már megnyitották az utat hozzá. Valószínűleg júniusban a teljes EP-ülésben döntenek majd az ügyben.
Gazdaszervezetek és egyes uniós tagállamok attól tartanak, hogy a magas vámok hirtelen bevezetése a gazdák költségeinek növekedéséhez, alacsonyabb terméshozamokhoz és emelkedő élelmiszerárakhoz vezethet. Véleményük szerint bizonytalan időkben nem bölcs dolog további nyomást gyakorolni a mezőgazdaságra anélkül, hogy alternatívákat kínálnának.
Az EP mezőgazdasági bizottsága szerint az új vámok hatásai túlságosan súlyosak lennének az európai gazdákra nézve. A termelési költségek növekedése rontaná versenyképességüket, miközben már így is nyomás alatt állnak a környezetvédelmi szabályok és a növekvő kiadások miatt. A bizottság azt javasolja, hogy először vizsgálják meg, mennyire függnek az EU-tagállamok az orosz műtrágyától.
A Copa-Cogeca, az európai mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet is halasztást sürget. A gazdákból és termelőszövetkezetekből álló szervezet szerint az EU-nak meg kell akadályoznia, hogy az agrárium anyagilag áldozatul essen a geopolitikai politikának. Amennyiben a vámok bevezetésre kerülnek, a Copa-Cogeca kompenzációt követel az érintett gazdák számára a termelési problémák elkerülése érdekében.
Az Európai Unió a ukrajnai orosz háború kezdete óta már számos szankciót vezetett be az orosz nyersanyagok, olaj és acél ellen. A műtrágyára, illetve bizonyos élelmiszer- és mezőgazdasági termékekre azonban még nem vonatkoznak ezek a szankciók. Így a műtrágyáról szóló vita érinti a szélesebb körű kereskedelmi politikával és élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket is.
Az EU saját műtrágyatermelése nem elegendő a teljes belső igény kielégítésére. Európában a felhasznált műtrágya több mint negyven százaléka Oroszországból és Fehéroroszországból érkezik. Más országokból érkező kínálat korlátozott vagy drágább. Egy hirtelen éles importvám-emelés ezért gyorsan érezhető hatással lenne az európai mezőgazdasági élelmiszerpiacra.
Egyes támogatók szerint az EU-nak kevésbé kellene függnie megbízhatatlan szállítóktól. A stratégiai autonómia elérésével Európa megvédheti magát a geopolitikai nyomással szemben. Kritikusok szerint azonban ezzel feleslegesen veszélybe kerül az élelmezésbiztonság.
A holland EP-képviselő, Bert-Jan Ruissen (SGP) várakozása szerint az importvámok fokozatosan emelkedni fognak. Fontosnak tartja, hogy a költségek ne a gazdákra háruljanak. Ezen kívül indokként említi az agrártrágyák, például a Renure használatának támogatását, amely elősegíti a körforgásosságot, fenntarthatóbb és olcsóbb is a termelők számára, mondja Ruissen.
Közben az Európai Bizottság egy új ukrajnai kereskedelmi rendszeren is dolgozik, Ukrajna ugyanis a háború előtt jelentős mennyiségű műtrágyát importált Oroszországból. Ez további időnyomást és bonyolultságot jelent a vitában. Szintén nyomás alá kerül az ukrán szabad kereskedelmi forgalom, valamint a kelet-európai szomszédos országok gazdáinak versenyképessége.