| Albánia csatlakozási tárgyalásai legkorábban 2027-re fejeződnek be. Azonban ennek eléréséhez még sok tennivaló van. Különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek kell prioritást élveznie, ahogy az az Európai Parlament jelentéséből kiderül. Továbbá Tiránának erősebb és sokszínűbb médiakörnyezetet kell biztosítania. A jelentés rávilágít az albániai politikai megosztottságra – ahol a konfrontatív retorika mindennapos – és felszólít egy befogadóbb, konstruktívabb politikai párbeszédre. Albániát arra is ösztönzik, hogy garantálja a bírói hatalom függetlenségét. A polgárok alapvető jogait is védeni kell. Észak-Macedóniának szintén aktívabban kell fellépnie a korrupció ellen, reformokat végrehajtania és a szervezett bűnözést visszaszorítania ahhoz, hogy uniós tag lehessen. A magas szintű korrupció és az igazságszolgáltatás iránti alacsony közbizalom miatt az Európai Parlament a bírói függetlenség erősítését, nagyobb elszámoltathatóságot, megfelelő felügyeletet és ellenőrzéseket szorgalmaz. Bosznia-Hercegovina is szívesen csatlakozna az EU-hoz, de súlyos belső ellentétekkel küzd. Az Európai Parlament üdvözli az uniós országok döntését, hogy tárgyalásokat folytatnak az országgal, különösen az ukrajnai háborús geopolitikai helyzet fényében. Az országban egy kicsi, de aktív oroszbarát szerb közösség él. Csatlakozásukhoz azonban Bosznia-Hercegovinának nem szabad szétesnie. Éppen ezért az EP képviselői elítélik Milorad Dodik politikus és a szerb orientációjú államrész, a Republika Srpska vezetésének szeparatista politikáját. Az megosztottságot szít és instabilitást okoz. Az EU-nak határozottan fel kell lépnie ez ellen, beleértve a szankciók alkalmazását is, áll a Parlament állásfoglalásában. A holland EP-képviselő, Tineke Strik (Zöld Baloldal) az albániai csatlakozás esetleges 2027-es időpontját „történelminek” nevezte. „Természetesen még szükség van előrelépésekre a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok, a sajtószabadság és a korrupció elleni harc terén. De bízom benne, hogy az albán kormány időben véghez tudja vinni ezeket a prioritásokat.” Bosznia vonatkozásában az nemzetközi közösség segítségét kell, hogy élvezze, mondta Strik. „Főleg az EU-nak kell lépnie, hogy segítse az országot a megosztottság leküzdésében, hogy Bosznia egy befogadó és valódi demokráciaként, valamint természetesen EU-tagként fejlődhessen.” A PvdA EP-képviselője és árnyékjelentéstevője, Thijs Reuten kifejezte, hogy Észak-Macedóniában csalódottság uralkodik a tárgyalási folyamat miatt, és ezt megérti. „Felszólítjuk az Európai Unió Tanácsát, hogy biztosítson hiteles folyamatot, új feltételek nélkül a csatlakozási folyamat következő lépéséhez.” |
Az EP feltételeket szab a balkáni országok uniós csatlakozásához
Albánia, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina csak akkor válhat az EU tagjává, ha ténylegesen végrehajtják Brüsszel által elvárt reformokat. Nemcsak a korrupció és a bűnözés elleni fellépés a cél, hanem a demokratikus jogállamiság megerősítése is. Az Európai Parlament szerdán három előrehaladási jelentést fogadott el a három balkáni országról.
Kapcsolódó cikkek