Az Európai Bizottság szerint Európának erősebbé és önállóbbá kell válnia egy egyre kiszámíthatatlanabbá váló világban. Ez kevesebb függőséget jelent más országoktól energia, technológia és nyersanyagok terén. Brüsszel azt szeretné, hogy az európai gazdaság jobban ellenálljon a külső sokkoknak.
Az az irányvonal, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly szeptemberben legutóbbi állapotfelmérésében bejelentett, így formát ölt. Míg korábban a szabályozásokra és felügyeletre helyezték a hangsúlyt, most a növekedésre, innovációra és együttműködésre fókuszálnak. Brüsszel építeni akar, nem lebontani – fogalmazott Von der Leyen a 2026-os munkaterv bemutatásakor.
A munkaprogram tükrözi azt az új valóságot, amelyben az EU-nak működnie kell. Az Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra kényszeríti az uniós országokat, hogy beruházásokat eszközöljenek az energiaellátás biztonságába és a védelembe. Ugyanakkor az Unió fegyverkezni kíván az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump által indított kereskedelmi konfliktusok ellen is.
2026 tervezeteiben a gazdasági ellenálló képesség és az innováció játszanak központi szerepet. A Bizottság új törvényeken dolgozik a biotechnológia, a körkörös gazdaság és az olcsóbb energia területén. Emellett felülvizsgálják a régi szabályokat, hogy az egységes piac egyszerűbb és igazságosabb legyen.
Az uniós országok és az Európai Parlament megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják a felesleges kormányzati ellenőrzést. Brüsszel úgy tervezi, hogy eltörli a már nem működő törvényeket és szabályozásokat, és egyszerűsíti a meglévő szabályokat. Az alapelv „kevesebb, de jobb szabályozás”.
Bas Eickhout, a holland zöldpárti (GroenLinks-PvdA) európai parlamenti képviselő pozitívan reagált az új irányvonalra. A Zöldek társelnök-frakcióvezetője konkrét lépéseket lát az ipar, a klímapolitika és a szociális biztonság összehangolására. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tervek valós törvényhozási lépésekké kell váljanak, nem maradhatnak puszta szándéknyilatkozatok.
Az állatvédelmi szervezetek csalódottan reagálnak. A munkaprogramból hiányzik minden új jogszabály-javaslat, amely a mezőgazdasági állattenyésztés vagy az állatszállítás visszaéléseinek kezelésére irányulna. Csak egy nem kötelező erejű stratégia szerepel jövő évre az állattenyésztéssel kapcsolatban.
Az állatszállítási törvény reformja, amely az élőállatok szállítási idejének lerövidítését célozza, továbbra is holtpontra jutott. Az uniós országok és az Európai Parlament közti tárgyalások szünetelnek. Egyelőre nem látszik előrelépés, ami frusztráló azoknak a szervezeteknek, amelyek már évek óta szigorúbb szabályokat követelnek.